Igehely: 1Móz 47:27-31; Kulcsige: 1Móz 47:30 „Őseim mellett akarok pihenni. Vigyél majd el Egyiptomból, és temess az ő sírjukba! Ő így felelt: Megteszem, amit mondtál.”
A földi élet véges, s bár úgy tűnik néha, hogy sokáig tart, akkor is véget ér. A hívő embernek reménysége van, hogy a földi élet befejeztével átmegyünk az örök életbe, a mennybe jutunk Jézussal. Ez egy boldog reménység, egy cél, ami átível a földi léten túlra, az örökkévalóságba.
Igehely: ApCsel 14:21-28; Kulcsige: ApCsel 14:28 „Azután hosszabb időt töltöttek ott a tanítványokkal.”
Pál nem egyedül töltötte a pihenési idejét, hanem a testvérekkel, a gyülekezeti tagokkal. Ez is egy áldott módja annak, ahogy az ember megpihenhet. Nemcsak a személyes kikapcsolódás által pihenhetünk, hanem az Isten munkájába való bekapcsolódás által is. Hogyan tehetjük ezt?
Igehely: Mk 6:30-32; Kulcsige: Mk 6:31 „Ő pedig így szólt hozzájuk: Jöjjetek velem, csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé! Mert olyan sokan mentek hozzá, hogy még enni sem volt idejük.”
A keresztyén szolgálatban gyakran azzal találkozunk, hogy maguk a szolgálattevők kimerülnek és kiégnek, hasznavehetetlenek az Úr munkájában. Jézus ezt nem így tervezte. Ezért hadd lássunk meg néhány tanulságot, amit nekünk, szolgálattevőknek meg kellene jegyeznünk.
Igehely: Ézs 63:7-14; Kulcsige: Ézs 63:14 „Mint mikor a jószág pihenni tér a völgybe, úgy pihentette meg őket az Úr lelke. Így terelgetted népedet, dicső nevet szerezve magadnak.”
Ha a fizikai pihenés nagyon fontos testünknek, akkor hadd mondjuk ki, hogy a lelki megpihenés fontosabb. Mert az ember nem csak test, hanem elsősorban lélek. A lelki megnyugváshoz szükség van néhány dolgot cselekedni:
Igehely: Zsolt 127:1-5; Kulcsige: Zsolt 127:2 „Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget.”
Sok hiábavaló dolog létezik, de a pihenés nem az, viszont a lustaság igen. Amikor a földműves déli ebédje után lepihen egy kicsit, az nem hiábavaló, hiszen erőt gyűjt és több lelkesedéssel végezheti tovább a munkát, tehát egy befektetés. A gyári munkás esetében is a szünet nagyon fontos.
Igehely: 2Móz 23:10-12; Kulcsige: 2Móz 23:12 „Hat napon át végezd munkádat, de a hetedik napon pihenj meg, hogy nyugta legyen ökrödnek és szamaradnak, és lélegzethez jusson szolgálóleányod gyermeke és a jövevény.”
Isten tervének betartása áldott következményekkel járt. Az egyik következménye a társadalmi rend és jólét kialakulása. Nem a munkás kihasználása és kizsákmányolása volt a cél, hanem az, hogy tiszteljük meg a munkás személyét és jogait.
Igehely: Ef 5:1–14; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”
Elgondolkodtam rajta, mit is jelent Isten követőjének lenni? Gyermekeinket látva, akik akarva, akaratlanul is, de utánoznak minket, szülőket, valahogy így kellene nekünk is, hívőknek az Úr Jézust leutánozni. Úgy, hogy szeretjük embertársainkat (mert ő előbb szeretett minket), és közben tartózkodunk a gonosztól. Ha világosságban járunk (ő maga a Világosság), az ő fényében, akkor az ő követésének, utánzásának gyümölcsei láthatóvá kell, hogy legyenek az életünkben. Olyan krisztusi jellemvonások, mint jóság, igazság, egyenesség, amiről az Ige ír, jellemzik-e életünket? Kiviláglanak-e?