Mindennapi áhítatok

2021. október 10., vasárnap

Igehely: Jn 11:1-7, 17-45; Kulcsige: Jn 11:25-26 „Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?”

Ez az ötödik önarckép, amelyben a názáreti Jézus bemutatja magát kortársainak, ahogy a véges találkozik a Végtelennel, a múlandó az Örökkévalóval, a halandó az Élettel. Az örök Atya, a Szeretet, adta a Fiút, hogy az embernek örök élete legyen általa.

2021. október 9., szombat

Igehely: 1Jn 2:12-17; Kulcsige: 1Jn 2:12–13 „Írok nektek, gyermekek, mert megbocsáttattak bűneitek az ő nevéért. Írok nektek, apák, mert ismeritek azt, aki kezdettől fogva van. Írok nektek, ifjak, mert legyőztétek a gonoszt.”

Isten az Ő kegyelmességéből különös módon és személyesen is szól az emberhez életében többször is, hogy megmentse őt a kárhozattól. (Jób 33:14-17, 29) Ma is többféleképpen szólítja meg az embereket: igehirdetők, gyülekezet, média és különféle élethelyzetek által.

2021. október 8., péntek

Igehely: 1Tim 4:12-5:8; Kulcsige: 1Tim 4:12 „Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tiszta életben.”

Mi, idősebbek gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy egy fiatal bizonyságtételét vagy szolgálatát leminősítjük, mondván: „majd meglátjuk néhány próba után.” Ez így is van, de azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mégiscsak az igéből szól, és őszintén, lelkesen szolgál.

2021. október 6., szerda

Igehely: Zsolt 100:1-5; Kulcsige: Zsolt 100:4b–5 „Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az Úr, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre.”

Vígan énekelj az Úrnak te egész föld! Ez a felszólítás arra buzdít, hogy dicsőítsük mi is Istent az Ő templomában, ahol a nagy dicsőítő sereg az angyalokkal együtt ünnepi indulót énekel. Vigadozással menjünk eléje, örömmel szolgáljunk, mert ez az a nap, amit az Úr szerzett.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Jn 1:14–18; Kulcsige: Jn 1:14 „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.”

Az emberi történelem egyik legcsodálatosabb, de mindenképpen a legfelfoghatatlanabb napja érkezett el, amikor Jézus idejött a földre. Az IGE lett testté, a teremtő, átformáló, ellenállhatatlan és megmásíthatatlan IGE. Személyében a menny érkezett a földre, s mégsem az történt, aminek történnie kellett volna. A menny tisztasága, szentsége, romolhatatlansága nem fér össze a földi szennyel, bűnnel, kétarcúsággal és romlottsággal. Ezért Isten döntött: Nem az ítélet súlyával érkezik az Atya Egyszülöttje, hanem a kegyelem esélyt adó üzenetével.