Igehely: Lk 3:15-20; Kulcsige: Lk 3:16 „János így válaszolt mindenkinek: Én vízzel keresztellek titeket, de eljön az, aki erősebb nálam, és én arra sem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam: Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket
Mikor e sorokat írom, a világ jórésze az olimpiai játékokra figyel. Az olimpiák jelmondata: „Gyorsabban, magasabbra, erősebben!” Ott feszül a versenyszellem, a bizonyítási vágy minden versenyzőben.
Igehely: Lk 3:10-14; Kulcsige: Lk 3:10 „A sokaság pedig megkérdezte tőle: Akkor hát mit tegyünk?”
„Isten igéje élő és ható…” (Zsid 4:12) – valamilyen hatást vált ki a hallgató szívében. Így van ez ma is. A Lélek által hirdetett igére valahogyan válaszolnunk kell.
Igehely: Lk 3:7-9; Kulcsige: Lk 3:8 „Teremjetek hát megtéréshez méltó gyümölcsöket, és ne kezdjétek azt mondogatni magatokban: A mi atyánk Ábrahám! Mert mondom nektek, hogy Isten ezekből a kövekből is tud fiakat támasztani Ábrahámnak.”
János igehirdetése nem volt kellemes a fülnek. Mérges kígyókhoz, a tarlóégetés tüze elől menekülő viperákhoz hasonlítani az őt hallgató tömeget, ellentmond az emberi elvárásnak. A szép külső mögött rejlő tisztátalan belső világra utalt ezzel.
Igehely: Lk 3:1-6; Kulcsige: Lk 3:6 „És meglátja minden halandó az Isten szabadítását.”
Várni nem könnyű. Nehézségben, betegségben, rabságban szabadításra várni még nehezebb. A Bemerítő János szolgálatát felvezető lukácsi tudósításban idézett ézsaiási prófécia nemcsak az evangélista idejében, Tiberius uralkodásakor volt időszerű.
Igehely: Zsolt 119:89-96; Kulcsige: Zsolt 119:89 „Uram, igéd örökké megmarad, szilárdan, akár az ég.”
Életünk során mindannyiunkban felmerült a kérdés: Hogyan tovább? Meginogtak a biztosnak vélt dolgok, kifulladt az emberi bölcsesség. Ezt tapasztaltuk az elmúlt évek járványhelyzetében is.
Igehely: 1Jn 2:7-11; Kulcsige: 1Jn 2:8 „Viszont új parancsolatot írok nektek: azt, ami igaz őbenne és tibennetek, hogy múlik a sötétség, és már fénylik az igazi világosság.”
János a világosság és sötétség viszonyáról, erejéről, hatásáról tanít. Ha túl nagy a fény, vagy teljes sötétség van, bizonytalanná válik a járásunk. Lehet, hogy ismerjük a célt, de nem látjuk az odavezető utat.
Igehely: Zsolt 103:13–18; Kulcsige: Zsolt 103:17 „De az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, és igazsága még az unokáikkal is.”
A legkorábbi felmenőm, akiről tudok, 1721-ben települt be Magyarországra egy evangélikus közösséggel együtt, és a közösség vezetőjének, lelkipásztorának a lányát vette feleségül. Állítólag igehirdető és presbiter is volt, sőt a családunk elmúlt 300 évében, ami dokumentálva van, több hozzá hasonló istenfélő utódja lett neki. Előfordul nálunk nagycsaládi találkozókon, hogy velem együtt 6-7 lelkipásztor is jelen van.