Igehely: Kol 3:18-20; Kulcsige: Kol 3:20 „Ti, gyermekek, engedelmeskedjetek szüleiteknek minden tekintetben, mert ez kedves az Úrban.”
Isten gondoskodott arról, hogy a Bibliában ne csak a gyülekezeti élet rendjéről és a Neki tetsző életmódról legyen szó, hanem a családról is, hiszen a gyülekezet személyekből, családokból tevődik össze.
Igehely: Lk 8:19-21; Kulcsige: Lk 8:21 „Ő azonban így válaszolt: Az én anyám és az én testvéreim azok, akik Isten igéjét hallgatják, és megtartják.”
Az emberi kapcsolataink különböző kategóriákba sorolhatók: ismerősök, barátok, rokonok, testvérek. Ha az Úr Jézusra gondolunk, Ő kész volt különböző emberekkel kapcsolatba lépni, de nem lehet mindegyiket minőséginek vagy eredményesnek nevezni, mivel a hozzá való közeledés nem volt őszinte.
Igehely: Fil 2:5-11; Kulcsige: Fil 2:8 „Megalázta magát, és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.”
Pál apostol követendő példaként mutatja be az Úr Jézust, aki a menny dicsőségéből jött el a földre, hogy bemutassa az igazi engedelmességet nekünk, eltévedt, de általa megváltott embereknek. Az evangéliumokat olvasva sok helyen utalást találunk az Ő engedelmességére.
Igehely: Ézs 1:16-20; Kulcsige: Ézs 1:19 „Ha készségesen hallgattok rám, élhettek az ország javaival.”
Isten és az ember közötti szakadék áthídalását mindig Isten kezdeményezi, mert az ember inkább menekül vagy rejtőzködik, hiszen tudja, hogy engedetlenségével valamit nagyon elrontott.
Igehely: 1Sám 15:20-23; Kulcsige: 1Sám 15:22 „Akkor ezt mondta Sámuel: Talán ugyanúgy tetszik az Úrnak az égő- és a véresáldozat, mint az engedelmesség az Úr szava iránt? Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél!”
Heti sorozatunk témája az engedelmesség. Amíg csak beszélünk róla, addig egyszerűnek tűnik, ám amikor a mindennapjainkban kell megélnünk, akkor már bonyolult és nehéz. Miért is van ez így?
Igehely: 5Móz 14:27-29; Kulcsige: 5Móz 14:27 „A lakóhelyeden élő lévitáról se feledkezz meg, mert neki nincs birtokrésze és öröksége, mint neked.”
Az ember, főleg míg fiatal, hajlamos a felejtésre. Szereti az életet, élvezettel tölti napjait, gyönyörűséget merít abból, amit birtokol. Örvendezik annak, amit megkíván, és jól él munkájából. Isten ajándéka ez is.
Igehely: Tit 3:1–2 „Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat az uralkodóknak és a felsőbbségnek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre. Senkit se szóljanak meg, kerüljék a viszálykodást, legyenek megértők, teljes szelídséget tanúsítva minden ember iránt.”
Az, ahogyan többek között a hatóságokhoz és a felsőbbségekhez viszonyulunk, világosan megmutatja, mennyire vesszük komolyan az Úr Jézus szelídlelkűségben való növekedésre felszólító parancsát. Mai igénk teljes szelídséget kér tőlünk, kivétel nélkül minden ember iránt. Szerető családtagjainkhoz, jóbarátainkhoz még képesek vagyunk úgy-ahogy szelídséggel viszonyulni, de milyen magatartást tanúsítunk a nehéz természetű, erőszakos, minket kihasználó vagy elnyomó emberekkel szemben?