Igehely: Zsolt 119:1–10 Kulcsige: Zsolt 119:1 „Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az Úr törvénye szerint élnek.”
A boldogság nem mindenkinek jelenti ugyanazt. Van, aki úgy gondolja, hogy az anyagi javak teremtik meg azt: egy új ház, egy új autó. Amint meglesz a ház vagy autó, a várva várt megelégedés hamar elillan. Esetleg kapcsolatoktól várjuk a boldogságot (házastárs, gyerek, barátok stb.).
Igehely: Mt 23:1–12 Kulcsige: Mt 23:10 „Ne hívassátok magatokat tanítóknak se, mert egy a ti tanítótok: a Krisztus.”
Manapság az emberek zöme keres egy-egy véleményvezért, énekest, politikust, akit követni akar. Saját vágyaik alapján határozzák meg, hogy ki legyen az, főleg azok népszerűsége alapján. Ennek számos veszélye van.
Igehely: 1Pt 2:18–25 Kulcsige: 1Pt 2:22 „ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját.”
A szenvedés kemény műhely. De Isten ezt használja fel arra, hogy dicsőségére formálódjunk, hogy megmaradjunk Őbenne. Nem lehetne más eszköz erre? Isten végtelen bölcsessége és szeretete által így döntött.
Igehely: Jel 19:11–16 Kulcsige: Jel 19:16 „Ruhájára és derekára ez a név van írva: királyoknak Királya és uraknak Ura.”
Választási kampány idején a pártok mind azt állítják, hogy náluk van az igazság. Másoknál jobbnak, különbnek mutatják magukat. A mai igerész arról beszél, hogy Jézus az igaz király, aki maga az igazság. Kizárólag Ő tud pártatlanul ítélni, kormányozni.
Igehely: Zsid 4:14–16 Kulcsige: Zsid 4:14 „Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz.”
Az első főpap Áron volt. Isten felhasználta őt a tervében irgalma által, de nem volt tökéletes. Nem ragaszkodott teljes mértékben Isten akaratához. A nép hamar rá tudta venni, hogy más istent készítsenek a saját elképzeléseik szerint, akinek hódolhatnak.
Igehely: 2Kor 9:10–15 Kulcsige: 2Kor 9:15 „Hála legyen Istennek kimondhatatlan ajándékáért!”
Pál apostol arról beszél itt, hogy a szentek dicsőítik Istent a korinthusiak szolgálata miatt, mert nem bizonyos szükségeket elégítenek ki csupán a szentek közösségében. Engedelmességből tett bizonyságuk Krisztusról és a jószívűségük hálára indítja a hívőket. Bennük meglátták az Isten jóságát.
Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”
„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.