d.e. Ezért jött... – Mt 27:27-44
Vele együtt feszítettek keresztre két rablót is, az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől. (Mt 27:38)
Nagypénteken drága Megváltónkra a megaláztatások sora várt. Az írástudók, a vének, a papok, és a csőcselék kigúnyolta, leköpte, bottal verte és megalázta. Másnap folytatódott a megaláztatás, csupán a helyszín változott, mert ekkor az Üdvözítő Pilátus római helytartó udvarában volt. Az éjszakai éberség, az éhség és a szomjúság, az elfogatás utáni kihallgatás feszültsége, a gúny, a rengeteg ostorcsapás megviselte, kimerítette drága Üdvözítőnket. A katonák vörös római katona köpenyt adtak rá, fejébe töviskoszorút nyomtak, kezébe jogar helyett nádszálat adtak, térdet hajtottak előtte és gúnyolódva mondták: „Üdvözlégy zsidók királya”! Miután kigúnyolták, levették róla a bíborszínű köpenyt, saját ruhájába öltöztették, és elvitték, hogy megfeszítsék a Golgotán. A menny dicsőségét hagyta hátra, magát megüresítve, szolgai formában jött közénk. A felsoroltak ismeretében megkérdezhetjük: „Ezért jött?” Az Ő szeretetből, irgalomból fakadó válasza az, hogy „Igen”. A megváltás munkáját viszont senki nem végezhette el, csak Ő, Isten szent és tökéletes Báránya. Ő mindenkiért megáldoztatott, hogy megkeressen és megmentsen. (Gergely Pál)
d.u. A Megváltó halálának csodái – Mt 27:45-54
Jézus halálos ítéletét siettek végrehajtani, mire dél lett, már több órája szenvedett a kereszten. „Tizenkét órától kezdve három óráig sötétség lett az egész földön” (45. v.). Ámósz próféta ezt így jövendölte meg: „Azon a napon így szól az én Uram, az Úr: naplementét idézek elő délben, és sötétségbe borítom a földet fényes nappal” (Ám 8:9). A természet is az Egyszülöttet gyászolta. Csoda volt a sötétség kezdete, időtartama és elmúlása is. Amikor… „Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét” (50. v.) akkor a Szentek Szentjét elválasztó templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt. A Megváltó halála által utat nyitott, szabad bemenetelt biztosított oda az Istenhez közel vágyakozók számára. Az is csoda volt, hogy ekkor földrengés következtében sok szikla meghasadt, sírok megnyíltak, és több, korábban meghalt szent feltámadt, akik majd Jézus feltámadása után bementek a szent városba, és ott sokaknak megjelentek. Meglepő, hogy Üdvözítőnk halálát milyen sok jel és csoda követte. A kivégző osztag és századosa … „látták a földrengést és a történteket…és így szóltak: „Bizony, Isten Fia volt ez!” Az igazságnak ez a kijelentése és megvallása is a csodák közé tartozik. (Gergely Pál)