d.e. Jézus újra meg újra próbál megmenteni – Mt 23:37-24:2
Hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a kotlós szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok! (Mt 23:37b)
Nagyon keményen hangzik Jézus nyolc jaj-mondása a rész első felében. Ezzel együtt ez az egyik legmegrázóbb szeretetvallomása a Szentírásnak, ahol az emberré lett Megváltó szól. Micsoda szeretet az, amikor Jézus egy hosszú ideje megátalkodott, megkeményedett nép miatt kesereg! Azokat akarta megmenteni, akik a hozzájuk küldött prófétákat megölték, és akik részéről ő sem számíthatott másra, csak megvetésre és gyűlöletre. Végül éppen gyilkos elutasításuk által lett engesztelő áldozattá a világ bűneiért, de ez nem mentesítette a népét a felelősség alól. Pedig újra és újra esélyt kaptak a megtérésre. Ha visszautasították a védő kezet, csoda, ha védtelenekké lettek? Jeruzsálemnek már ott fizetnie kellett az ártatlan vérért, amit kezdettől fogva kiontott. Majd Krisztus után 70-ben rettenetes vérontás ment végbe Jeruzsálemben, részben a zsidó pártoskodás, részben a rómaiak rombolása miatt. De még ez is semmi ahhoz képest, amikor majd a mindenség királyával kell szembenéznie minden Krisztust elutasító léleknek (Jel 1:7). Van-e valami az életedben, amit Krisztus akart, és te nem akartad? Vigyázz, mert a sok új esély egyszer lejár! (KSá)
d.u. Isten jelenléte utáni vágy – Zsolt 42:1-6
A hívő embert az Úr boldogítja és szomorítja meg. Ha közel van hozzánk, az a legnagyobb örömünk, ha azonban nem érezzük jelenlétét, az számunkra a legnagyobb fájdalom (lásd Jóbot). Nem mindig érezzük az Úr jelenlétét, és sokszor a körülményeinkből sem tudjuk kiolvasni, hogy ő éppen közel van-e, és törődik-e velünk. De ő akkor is ott van, és vigyáz ránk, szemmel tartja életünket, és irányítja annak eseményeit. Az Úr az övéit soha nem hagyja el, még akkor sem, ha mi ezt nem mindig így érezzük. A 6. versben olvasható meggyőződés is ezt igazolja.
De az igazán istenfélő szív mindig Isten után vágyódik. Jobban kell az Úr, mint a frissítő víz. Fájó dolog, amikor ellenségeink a minket ért nehézségek miatt azt kérdezik: na, most hol van a te Istened (4. v.)? De ha jobban meggondoljuk, örvendeznünk kell, amikor ilyet kérdeznek, mert csak olyan embertől kérdeznek ilyet, akiről ismert, hogy az Úr az ő reménysége és segítsége. Ő az, aki az Úrral dicsekszik. Rólad is tudják ezt?
Az Úr Jézus megtalálható úgy az Istent imádó nagy tömegben, mint a csupán két-három tagból álló lelki közösségében. Nem az a kérdés, hogy érzed-e az ő jelenlétét, hanem az, hogy vágyódsz-e utána. (KSá)
