d.e. Érdemes türelmesnek lenni – Mt 13:36-43
Akkor majd az igazak fénylenek Atyjuk országában, mint a nap. Akinek van füle, hallja! (Mt 13:43)
Jézus példázata türelemre tanít, hogy ne ítéljünk a megfelelő idő előtt. Megmagyarázza a tanítványainak, hogy Isten a választottak miatt tolerálja a gonoszokat a jelenben, de nyilvánosan különbséget tesz a kettő között, amikor az Ő országának titkai nyilvánosságra lesznek hozva. Akkor lesz vége a jelenkori félreérthetőségnek. A földtulajdonos hagyja a konkolyt (ami nagyon hasonlít a búzához) együtt nőni a búzával, mert értékeli a búzát. Ugyanígy Isten tűr a gonoszoknak azért, hogy időt adjon azoknak, akik befogadják Őt és követői lesznek (Róm 9:22-24; 2Pt 3: 9-15).
Tehát ebben a példázatban az elsődleges üzenet az, hogy Isten országának fiai ebben a korszakban együtt vannak a világ fiaival. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem kell törekednünk a Gyülekezet tisztaságára. Ama végső napon jutnak Isten fiai dicsőséges állapotukra, a gonoszokat pedig Isten örökre száműzi. Az emberi szívbe lehet jót is, rosszat is vetni. A gyümölcstermés hozza nyilvánosságra, hogy kiben mi van.
Urunk, nyisd meg a fülünket, hogy halljuk a te üzenetedet, és értsük meg akaratodat! (Szekrényes Pál)
d.u. Megsebez, de be is kötöz – Hós 6:1-6
Ezekben az igeversekben Izráel maradékának jövőbeli bűnbánata jut kifejezésre a nagy nyomorúság idejében. El fogják ismerni Isten igazságos ítéletét bűnös életmódjuk miatt, és bizalommal fordulnak Hozzá a megígért helyreállítás, és áldások elnyerése érdekében. Mózes, Isten nagy embere, halála előtt így fogalmazott gyönyörű prófétai énekében: „Most lássátok meg, hogy én vagyok, és nincs Isten kívülem! Én ölök és elevenítek, én sebesítek és én gyógyítok, és nincs, aki kezemből megszabadítson.”(5Móz 32:39).
Isten választott népe szellemi és nemzeti értelemben halott volt. Amikor elérkezett hozzájuk Isten szeretetének és irgalmának nagy napja, újra életre keltek. Isten örök szeretetének megnyilvánulása népe iránt olyan, hogy bánkódik, és szomorkodik, amikor látja annak hűtlenségét és gonoszságát. Az Istentől elfordult ember vagy nép sok-sok sebet kap, amire nem talál gyógyulási módot. Egyedül Isten, a mi Teremtőnk, megtartó Gondviselőnk az, aki megsebez ugyan, de be is kötöz, és jön a gyógyulás és helyreállás az Ő kegyelméből.
Te megtapasztaltad-e már ezt? Mondd el másoknak is! (Szekrényes Pál)
