A magyarok fele nem gondolkodik az élet értelmén

A magyarok fele nem igazán szokott gondolkodni az élet értelmén, tízből hatan hisznek Istenben, többen a mennyben, mint a pokolban, többen a sorsban, mint a csodákban. Vallásosságról és a magyar társadalom értékei egy nagy nemzetközi kutatás friss adataiból: a nagy többségnek ugyan van egyháza, de sokan csak névlegesen tartoznak oda, a vallási aktivitás alacsony. Cölibátus, ezotéria és a vallás átpolitizálódása Kelet-Európában: Isten egy szekuláris társadalomban.

Minden harmadik magyar hord a nyakában keresztet vagy más vallási szimbólumot, nagyjából ugyanennyien szoktak böjtölni és áldozni, heti rendszerességgel azonban a katolikusoknak is csak a 12 százaléka jár templomba – pedig négy emberből három valamely keresztény felekezet tagja.

Sok ez vagy kevés, mennyire vallásos a magyar társadalom, és főleg hogyan? Erre adnak válaszokat egy nagy nemzetközi kérdőíves kutatás Magyarországra vonatkozó adatai. Az amerikai Pew Research ugyanezt a felmérést Kelet- és Közép-Európa 17 másik országában is elvégezte, így azt is látható, milyen tágabb folyamatokba illeszkednek a magyar sajátosságok.

Sokkal többen vannak megkeresztelve, és jóval többen mondják magukat egy felekezetnek tartozónak, mint ahányan akár alkalmilag gyakorolják a hitüket. A felekezetiség sokaknál neveltetés eredménye, anélkül hogy aktív vallásosság kapcsolódna hozzá. Így fordulhat elő, hogy Magyarországon a magukat katolikusnak vallók negyede saját bevallása szerint nem hisz Istenben.

A teljes cikk itt olvasható: http://index.hu/tudomany/2017/05/19/vallasos_a_magyar/.