2025. szeptember 26., péntek

DÉLELŐTT | 
Még a börtönőrért is cselekszik Isten

Igehely: ApCsel 16:25–34 Kulcsige: ApCsel 16:33 „Ő pedig magához fogadta őket az éjszakának még abban az órájában, kimosta sebeiket, és azonnal megkeresztelkedett egész háza népével együtt.”

Filippiben egymást követik a különösebbnél különösebb események. Pált és Szilászt keményen megbotozták, majd börtönbe vetették gondos őrizettel. Isten emberei lázadhattak volna, azt kérdezve, hogy „Ezt kapjuk cserébe a szolgálatért?” De nem tették. Nekik még azon az éjszakán prédikálniuk kellett, mert valaki még nem hallotta az evangéliumot.

Sokszor érthetetlen Isten terve. Pálnak szenvednie kell és börtönbe kerülnie azért, hogy a börtönőr hallja az evangéliumot és higgyen. Isten nem az általunk elképzelt utakon jár. A börtönőr szemszögéből a földrengés nem feltétlen csoda, de Pál és Szilász szemszögéből igen. Pál számára az természetes lehetett, hogy csak úgy engedély nélkül nem távozik. Az viszont, hogy a rabok nyitott ajtók esetén sem menekülnek, a börtönőrnek már csoda.

Engedjük, hogy az Úr használjon az evangélium terjedésében úgy, ahogy Ő akarja! Megtörténhet, hogy ezért szenvedni kell, vagy csak becsületesnek lenni, de ami nekünk esetleg csak természetes, az másnak hitre vezető csoda lehet.

Pap Benjámin

DÉLUTÁN | 

A kegyelem uralkodása az igazsággal

Igehely: Róm 5:18–6:4 Kulcsige: Róm 5:21 „Hogy amiképpen uralkodott a bűn a halálban, úgy uralkodjék a kegyelem is az igazság által az örök életre Jézus Krisztus, a mi Urunk által.”

A Róm 5-ben Pál apostol beszél Ádám bukásáról és Krisztus (a második Ádám) győzelméről. Míg Ádám bukása által Isten minden embernek bűnt tulajdonít (és minden ember romlott természetet örököl), addig Jézus által igazságot tulajdonít minden embernek, aki hisz. A mózesi törvény nem azért adatott, hogy megoldja a problémát, hanem hogy rávilágítson arra, hogy mennyire gonosz az ember, és hogy egy új megoldásra van szüksége. A sok törvény csak még több lehetőséget mutatott a törvényszegésre.

Azok tehát, akiknek Isten igazságot tulajdonít Jézus által, biztosak lehetnek abban, hogy felettük nem a bűn, hanem a kegyelem uralkodik. Ők azok, akik Krisztus Jézusba „kereszteltettek” (betagolódtak, bele merültek vagy részévé váltak Jézusnak). Mi Jézus Krisztussal eggyé lettünk halálában és feltámadásában is, és ezért a bűn számára meghaltunk, az új életre pedig feltámadtunk.

Adjunk hálát Istennek, mert a mi bűneinket a Jézus számlájára, és az Ő igazságát a mi számlánkra írta be! Ez a kegyelem!

Pap Benjámin

 Napi áhítat

Igehely: Préd 12:1–7 Kulcsige: Préd 12:1 „Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok, és el nem érkeznek azok az évek, melyekről ezt mondod: nem szeretem őket!”

A bölcs prédikátor emlékeztet az élet mulandóságára, és felszólít, hogy készüljünk az öregségre, amely elkerülhetetlen. Az öregedés természetes része az életnek. Nem kell félnünk tőle, de bölcsen kell készülnünk a fizikai és lelki változásokra. Testünk gyengül, és nem tudjuk már ugyanúgy tenni a dolgainkat, mint fiatalon. Mentális életünk és érzékszerveink is meggyengülnek. A képekkel, metaforákkal telített költői nyelv megkapóan ábrázolja ezt a folyamatot.