Igehely: Mt 20:25–28 Kulcsige: Mt 20: 28 „Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”
Jézus most is tanítja követőit: amíg a világban hatalmaskodás, zsarnokoskodás van, addig Ő szolgaságról, rabszolgaságról beszél.
„Aki első akar lenni.” Gyerekkoromban a szüleim néha felvállaltak kapálást, paprikaszedést, és kivonult a család: szülők, gyerekek egyaránt. Jó lecke volt ez mindannyiunknak. Mint legkisebb, folyamatosan lemaradtam – volna –, ha a legelsők nem segítettek volna ki. Nemcsak tanácsoltak, vagy esetleg kergettek, hajtottak – csináld már gyorsabban, rendesebben –, hanem szép csendben besegítettek. Így ott lehettem a közelükben, elleshettem, hogyan csinálják; és megtanulhattam, milyen az, ha valaki első, és mellette ott vannak a kicsik. Ma is felnézek rájuk ezért.
Nem az számít, hogy első vagy, vagy utolsó, hanem hogy mennyire érzed azt, hogy segíthetnél a lemaradónak, kullogónak. Odafigyelni, megérteni, tenni érte. Gyülekezetünk olyan, mint egy lelki család? Vetélkedés van, előnyök és fölények keresése? Vagy egyszerűen csak annyi, hogy könnyítő, építő szándékkal, akár csendben, akár hangosan ott vagyunk a helyünkön, nem előnyökre pályázva, és tesszük a jót (Zsid 10:24, 2Tim 3:17).
Nyúl Zoltán
Az igazságra szomjazók
Igehely: Mt 5:6 „Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.”
Jézus boldogmondásai olyan ellentétekre hívják fel a figyelmünket, amikről a korabeliek el sem tudták képzelni, hogy megvalósulhatnak. Miképp lehet boldog a lelki szegény, a síró ember vagy az a szelíd, akit mindenki kihasznál, vagy bele is törlik a lábukat az idegenek, sőt néha nem csak az idegenek?
Egyedül Isten tudja ezt megcselekedni. Ő az, aki nekünk ajándékozhatja a mennyek országát. Ő az, aki meg tud vigasztalni, amikor igazán teljes szívből sírunk. Ő az egyetlen, aki meg tud elégíteni minket, amikor éhezzük és szomjúhozzuk az igazságot. A világ körülöttünk már rég lemondott az igazságról, mert az már az erősek és hatalmasok kezében van, s nem engedik ki onnan. Csak az ember nem élhet igazság nélkül, szükségünk van rá, mint a szomjazónak a vízre. Nekünk, hívőknek, létszükséglet az igazság, nem mondhatunk le róla, de csak az Úr tud megajándékozni vele. Az Ő ereje nélkül nincs igazság a földön.
Vágyódsz még erre az igazságra? Arra, amit csak az Úr adhat meg neked? Ne elégedjünk meg kevesebbel, bármit is mond a világ körülöttünk!
Vass Ferenc
