2025. október 3., péntek

DÉLELŐTT | 
Isten munkatársai

Igehely: 1Kor 1:26–31 Kulcsige: 1Kor 1:30–31 „Az ő munkája az, hogy ti Krisztus Jézusban vagytok. Őt tette nekünk Isten bölcsességgé, igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá, hogy amint meg van írva: «Aki dicsekszik, az Úrral dicsekedjék.»”

Pál az Úrral, az Ő munkájával dicsekszik. Isten választotta ki, hívta el a korinthusiakat a Jézusban való hitre. Isten bölcsességének gyümölcse a megigazulásuk, megszentelődésük, megváltásuk Jézus halála és feltámadása által. Nem a bölcsességükért, befolyásukért, tekintélyükért, nemes származásukért választotta ki és hívta el őket. Neki nem gond valami nemeset elkezdeni és megvalósítani a bolondokkal, az alsórendűekkel, a megvetettekkel. Az Úr meghökkentő módon döntött a mi elhívásunkról is. Előszeretettel fordul az emberek által lenézettek felé. Akikben az emberi számítás nem sok értéket és lehetőséget lát, Isten ott kezd hatalmas munkába. Ő képes az igazi újjáteremtésre, az utánozhatatlan mesterművek, a szentek készítésére. Titka: Krisztus személye és váltsága. Az Úr munkája nélkül az emberek nem kerülhetnek Krisztus Jézusba.

Belőle ered a mi bölcsességünk, értékünk, igazságunk. Általa bontakozik ki megszentelődésünk és megváltásunk. Nekünk vele kell egyesülnünk és benne megmaradnunk. Mindez Őt dicséri, magasztalja!

Bár Isten embereket is felhasznál az emberi életek és sorsok gyökeres átalakítására, de a munka lényegét, nehezét Ő végzi el. Ezért sikeres, ezért maradandó!

Vass Gergely

DÉLUTÁN | 

… a megelégedés

Igehely: Ézs 53:10–12 Kulcsige: Ézs 53:11 „Lelki gyötrelmeitől megszabadulva, elégedetten szemléli majd őket. Igaz szolgám sokakat tesz igazzá ismeretével, és ő hordozza bűneiket.”

Mi is szoktunk úgy imádkozni, mint Dávid király, mint az Úr Jézus: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el? Távol van tőlem a segítség… Torkom kiszáradt, mint a cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, a halál porába fektettél” (Zsolt 22:2,16).

Megváltónk halála nem a gonoszság diadala, hanem az Úr akaratának, tervének beteljesülése a mi üdvünkre. Olyan megnyugtató , ha életünket, sorsunkat Isten kezébe tettük le! Ott van a legjobb hely számunkra! Ott megelégedettek lehetünk.

Üdvözítőnk meglátta hitbeli utódait tanítványaiban, apostolaiban és azok követőiben. Napjai meghosszabbodtak, mert harmadnapra feltámadt, és halhatatlanul él! A Messiás lelke szenvedése nyomán látott megszámlálhatatlanul sok üdvözültet, és megelégedett lett (Jel 7:9). Urunk megelégedett örök megjutalmazása miatt is. A nagyok közt kapott részt. A Szentháromság tagjai között, az Atya Isten jobbján (1Pt 3:22). A hatalmasokkal, a megváltottakkal együtt kapott örökséget, zsákmányt. Az Ő családja a miénk is.

Idáig mi adott megelégedettséget? Meddig tartott az?

Vass Gergely

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 18:23–28 Kulcsige: ApCsel 18:24 „Eközben Efezusba érkezett egy Apollós nevű alexandriai származású zsidó férfi, aki ékesen szóló és az Írásokban jártas ember volt.”

Pál apostol harmadik missziós útját fogjuk végigkísérni a hét folyamán. Ebben a szakaszban viszont kis kitérőt teszünk: nem az apostol van a középpontban, hanem a munkatársai. Akvila és Priszcilla Korinthusban találkoztak Pállal, ott egy ideig házigazdái voltak (ApCsel 18:2–3), majd vele együtt jöttek át Efézusba. Pál hamar továbbutazik, viszont a házaspár letelepszik a városban.