2025. július 8., kedd

DÉLELŐTT | 
A filippi elöljárók kénytelen szívességkérései

Igehely: ApCsel 16:35–40 Kulcsige: ApCsel 16:36 „Az elöljárók azt a parancsot küldték, hogy bocsássalak szabadon titeket: most tehát távozzatok, menjetek el békességgel!”

A Filippiben végzett missziómunka miatt Pál és Szilász igazságtalanul szenvedett, és börtönbe kerültek. Közben a börtönőr megtért, és háznépével, akik hittek, be is merítkeztek még azon az éjszakán. A város elöljárói másnap megüzenték a börtönőrnek a törvényszolgákon keresztül, hogy bocsássa szabadon az apostolokat. De mivel nyilvánosan megverték, és börtönbe zárták őket ítélet nélkül, pedig római polgárok voltak, ezt Pál és Szilász nem hagyta annyiban. Azt kérték, hogy jöjjenek el az elöljárók, és maguk vezessék ki őket, ne titokban bocsássák el, mint valami gonosztevőket. Az elöljárók eljöttek, és bocsánatot kértek tőlük.

Minderre azért volt szükség, hogy a Filippiben induló közösség ne kerüljön rossz fénybe, a gyülekezet bizonyságtételének a hitelessége ne csorbuljon. Van, amikor szükség van ilyen bátor kiállásra, mert ez az evangélium ügyének az előremenetelét és annak hitelességét segíti elő.

Miért nem volt helytálló a vezető emberek szívességkérése? Napjainkban hogyan segíthetjük a gyülekezet bizonyságtételének a hitelességét?

Kelemen Szabolcs Dániel

DÉLUTÁN | 

Kerüljétek a paráznaságot!

Igehely: 1Kor 6:9–20 Kulcsige: 1Kor 6:18 „Kerüljétek a paráznaságot! Minden más bűn, amit elkövet az ember, kívül van a testén, de aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik.”

Pál apostol beszél arról, hogy aki Krisztusban új életet kapott, annak teste a benne lakozó Szentléleknek a temploma lett. Így nem önmaga rendelkezik élete felett – beleértve a testét is – hanem Isten. Mivel Isten jelen van a hívő ember életében, nem élhet bárhogy, nem tehet bármit. Kerülnie kell a paráznaságot, mert azzal nemcsak Isten ellen vétkezik, hanem a saját teste ellen is. Aki Krisztushoz tartozik, az Krisztus tagja, és nem lehet parázna nő vagy férfi tagjává. Aki parázna személlyel egyesül, egy testté lesz vele. Nem élhet így egy hívő ember. Ezért is hangsúlyos, hogy: „Kerüljétek a paráznaságot!” Akik ilyen bűnökben élnek, nem örökölhetik Isten országát (1Kor 6:9–10).

Isten igéje elmondja, hogy némelyek ilyenek voltak, de megmosattak, megszenteltettek, és meg is igazultak Jézus Krisztus által. Új, más emberré lettek. Már nem térhetnek vissza régi életük cselekedeteihez. Most már Krisztusnak élnek tisztaságban, kerülve a paráznaságot.

Azzal zárja az apostol ezt a részt, hogy mivel áron vétettünk meg, dicsőítsük Istent testünkben is. Kérjük Krisztus segítségét ezek megéléséhez!

Kelemen Szabolcs Dániel

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.