Igehely: Ruth 3:8–15 Kulcsige: Ruth 3:10 „Ekkor azt mondta Bóáz: «Áldjon meg az Úr, leányom! Hűségedet most még jobban megmutattad, mint korábban, mert nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után.»”
Ruth hűsége elsősorban abban mutatkozott meg, hogy maga mögött hagyta régi életét, családját, bálványait, isteneit, szokásait. Elindult az ismeretlenbe, hűséget ígért Naóminak és Naómi Istenének. Alázattal elfogadta anyósa tanácsait. Alárendelte magát az Istentől kapott törvényeknek. Két fontos dolgot figyelhetünk meg a viselkedésével kapcsolatban: 1. Ruth az akkori szokások szerint járt el, melyek közül a legtöbb ma már nehezen érthető. Ezért hiba lenne a mai, erkölcsileg romlott világ torz szemüvegén át nézni a tettét. 2. Abból, amit Boáz mondott, világosan látszik, hogy erkölcsösnek és dicséretre méltónak tartotta Ruth viselkedését. Ruth tiszta és önzetlen indítékból ment ki Boázhoz. Ez a találkozás megelőlegezte Boáz iránti hűségét. Boáz áldást kívánt Ruth életére.
A mai keresztyén világunkban milyen példákat látunk? Követendők? Isten nevének dicsőséget szereznek? A gyülekezet örömére vannak? A hívők magaviselete ezen a területen is jó példa kell legyen! Isten adja az Ő kegyelmét és bölcsességét, hogy így legyen! Ámen.
Király Ernő
Nem tűri meg a varázslást
Igehely: 5Móz 18:9–14 Kulcsige: 5Móz 18:10–11 „Ne legyen olyan nálad, aki a fiát vagy a leányát áldozatul elégeti, ne legyen jós, se varázslást űző, jelmagyarázó vagy igéző! Ne legyen átokmondó, se szellemidéző, se jövendőmondó, se halottaktól tudakozódó!”
A tanulás soha nem könnyű dolog. Áldozattal jár. Érdekes módon a rosszat, ami tilos, mindig könnyebben megtanulja a gyermek, és lehet még mi, felnőttek is. Valahogy jobban ragad. A Bibliában sok helyen olvasunk Isten hosszútűréséről, jóságáról, szeretetéről, elnézéséről. Ebben az esetben viszont azt látjuk, hogy nem elnéző, nem tűri meg a varázslást. Utálatosnak nevezi.
Az istentelen népek a varázslókra hallgattak, de a választott népnek van élő Istene. Sajnos, sokszor azt látjuk, hogy az izráeliták felcserélték az élő Istent a bálványokkal, és eltanulták a pogány szokásokat. Veszélyes dolog a gonosszal üzletelni. Nagyapámtól hallottam, hogy a faluban volt egy vele egykorú ember, akinek próbált bizonyságot tenni. A bácsi a következőt mondta: „Én jóban akarok lenni az Istennel és az ördöggel is, mert sose lehet tudni, hova kerülök.”
Nem becsülhetjük le a szellemi világot, csak mert láthatatlan. A sátánnak hatalma van a levegőégig. De mi legyünk imádkozó emberek, akkor a gonosznak nincs uralma felettünk, és a jövőnk az Úr kezében van.
Király Ernő