2025. január 18., szombat

DÉLELŐTT | 
A böjt és a vőlegény

Igehely: Mk 2:18–22 Kulcsige: Mk 2:20 „De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor azon a napon böjtölni fognak.”

Ebben a fejezetben a böjt kérdése kerül napirendre. Az Ószövetség csak a nagy engesztelés napján, évente egyszer írta elő a böjtöt, mint a bűnbánat jelét, de a farizeusok kiegészítették azt a hétfőn és csütörtökön való böjtöléssel. Ezért teszik fel a vádaskodó kérdést: „Miért böjtölnek a János tanítványai és a farizeusok tanítványai, a te tanítványaid pedig miért nem böjtölnek” (18.v.)? Jézus rámutat, hogy miért nem böjtölnek az övéi (Mk 2:19–22), még szemléltetőket is használ. Először megkérdezi, hogy amíg együtt van a vőlegény a menyasszonyával, illik-e böjtölni? Jézus jelenléte olyan örömteli helyzetet teremtett, mint egy menyegzői ünnepség. Másodszor Jézus életközössége a tanítványaival az új kezdet ideje volt, a régi elmúlását jelezte. Az evangéliumot összekapcsolni a judaista vallással olyan hiábavaló igyekezet, mint az új posztóból régi ruhára foltot varrni. Ugyanannyira veszélyes, mint a nem teljesen kiforrt bort régi tömlőbe tölteni.

Megvan a böjtnek a helye és fontossága, és ajánlatos gyakorolni, de megvan az ünneplésnek is az ideje, amikor a Vőlegény veled van. Tudsz-e örömteli szívvel ünnepelni?

Vajda Miklós

DÉLUTÁN | 

Meghaltam a világnak, a világ is nekem

Igehely: Gal 6:11–18 Kulcsige: Gal 6:14 „Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, aki által keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára. „

Nagyon megdöbbentő Pál kijelentése, hogy ő a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével dicsekedik, hiszen a zsidók szégyellték a keresztet, sőt botránkozás volt számukra, a görögök pedig bolondságnak tartották. Krisztus keresztje ma is ingerli a világot, és arra készteti, hogy üldözze a hívőket, mert a kereszt azt hirdeti, hogy Krisztus átokká lett a bűnösökért. Azzal a kényelmetlen igazsággal szembesít bennünket, hogy Isten törvényének igazságos ítélete alá esünk, és nem vagyunk képesek megmenteni magunkat.

A kereszt Krisztus engesztelő áldozatát hirdeti, amellyel az apostol azonosult, és ami által a világ keresztre feszíttetett Pálnak, és ő a világ számára. Pál elvetette a világi életet minden csábításával és vallásos emberi erőfeszítésével együtt. Úgy viszonyult a világhoz, mintha kereszten lenne, a világ pedig úgy viszonyult az apostolhoz, mintha őt is megfeszítették volna.

A világnak annyira nagy a sodró ereje, hogy az ember képtelen megállni, éppen ezért szükséges, hogy halott legyen számunkra a világ, és a világ is halottnak lásson minket.

Vajda Miklós

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”

Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?