Igehely: Mk 14:53–65 Kulcsige: Mk 14:65 „Akkor némelyek leköpték őt, majd arcát letakarva ököllel ütötték őt, és ezt mondták neki: Most prófétálj! A szolgák is arcul verték őt.”
Az életnek vannak olyan eseményei, amikről azt gondolnánk, hogy nincs értelmük, ki lehetne ezeket hagyni. De Isten gyermekeinek életében minden eseménynek célja van. Van olyan, aminek nem találom az értelmét, de engedelmesen elfogadom, mert Isten tudja, hogy miért döntött így.
A főpap, amikor látja, hogy Jézus minden szenvedést szó nélkül vállal, rákérdez: „Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?” Jézus válaszolt, hogy mindenki előtt legyen világos, kicsoda Ő. Azt mondja: „Én vagyok.” Ezt el lehet fogadni vagy elutasítani: választhatták az életet vagy a halált. Tudták a próféciákat Jézusról, de ők eldöntötték a szívükben, hogy megölik.
Ők csak eszközök voltak, Jézus szenvedésének és halálának az oka mi vagyunk, a mi bűneink. De Ő nem maradt a sírban, feltámadt és él: „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk” (Zsid 4:16).
Milyen gondolatokat, érzelmeket engedsz a szívedbe? A szenvedések között mi az, amire Jézus megtanított?
Ilyés Lajos
A bűnbeismerés ereje
Igehely: 1Jn 1:9 „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.”
Az ember általában úgy ismeri önmagát, hogy jó. A hívő ember sem mentes ettől a gondolattól.
Megtértem, többé nem cselekszem bűnös dolgot, nem vétkezem. Vagy vétkezhetek, bűnben élhetek? Ha megvallom, Isten meg fogja bocsátani?
A meg nem vallott bűn akadály az Istennel való közösségben. Az újjászületett ember felismeri életében a bűnt, és ez fáj neki. Az örömhír, hogy nem kell a bűnben élnünk! Az első dolog, amit kell, hogy tegyek: Őszinte bűnbánattal mondjam el bűneimet az Úrnak, minden egyes bűnt nevén nevezzek. Azoktól a bűnöktől tisztítja meg a szívemet, amit elmondok, megvallok. Alázatos szívvel kell, hogy bocsánatot kérjek.
A megbocsátás ismertetőjele, hogy a megbocsátást továbbadom: „megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” (Mt 6:12). A szabadulás öröme van a szívemben.
Isten hűséges, meghallgat, megbocsátja a bűnt, megtisztít minden gonoszságtól. Isten igazsága, hogy a bűneink büntetését Jézus vállalta el. Ez arra bátorít, hogy legyek hűséges, maradjak meg Jézus szeretetében, az igazságban.
Ilyés Lajos
