2024. október 28., hétfő

DÉLELŐTT | 
Milyen dolgokat szokott tenni Isten?

Igehely: Jób 23:1–17; Kulcsige: Jób 23:13 „Mert ő ugyanaz marad. Ki változtathatná meg? Véghezviszi, amit lelke kíván.”

A Biblián keresztül megláthatjuk, hogy még a hithősök élete sem volt tökéletes. Bár tudjuk róluk, hogy szoros kapcsolatban éltek az élő Istennel, mégis kerültek olyan élethelyzetbe, vagy jutottak el olyan pontra, ahol panaszra nyílt a szájuk, vagy csupán megkérdőjelezték az Isten szeretetét, jóságát. Talán Jób életét tanulmányozva elismerhetjük: neki igazán volt oka a panaszkodásra. Ez lenne Isten terve? Így jár az, aki benne hisz? Hol a szeretet, hol a védelem? A keresztyén ember is kerülhet ilyen élethelyzetbe, ahol hasonló gondolatok, kérdések fogalmazódnak meg a szívében.

Jób felteszi a kérdést: ki térhetne el Isten szándékaitól? Mi az ő szándéka? Az, hogy minden ember üdvözüljön (1Tim 2:4). Ez a szeretetéről tanúskodik. Ez nem egy mindent megengedő, elkényeztető szeretet. Nem csak a pillanatnyi helyzetre vonatkozik. Segít és formál bennünket. Amióta szülő vagyok, sokat formálódott a látásmódom ezzel kapcsolatban. Például, ha a gyermek édességet kér, nem adok neki minden alkalommal, mert tudom, hogy hosszú távon rosszat tennék vele. Mi vezérel? A szeretet! Milyen dolgokat szokott tehát tenni Isten? Ami az ő szeretetéből és jóságából fakad.

Bócsa Roland

DÉLUTÁN | 

Az Úr megjutalmazza a benne hívőket

Igehely: Zsid 11:1–3, 6; Kulcsige: Zsid 11:6 „Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.”

Minden ember hisz valamiben. Van, aki más vallásban, valaki a pénzben, családban, esetleg önmagában. Ez az igeszakasz sok igazságot megfogalmaz. Először is elmondja, hogy a hit önmagában nem teremtő erő. Tehát hazugságokban hinni hiábavaló. Attól, hogy a dolgok nem láthatók, még léteznek, és a hit az ebben való meggyőződés. Ezután olvashatunk arról, hogy ezzel a hittel meg tudjuk érteni a világ működését, Isten dolgait. Sőt! Enélkül nem lehet senki kedves Isten előtt. Logikus a magyarázat: ha valakit keresek, valakihez beszélek, de nem látom, akkor hinnem kell, hogy létezik. Isten a következőket mondja korábban a népének: „Elétek adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is!” (5Móz 30:19b). Ha ezt elhiszem, és őt választom, akkor az enyém lehet az áldás és az élet. Ezenfelül az Úr Jézus még többet ígér: „Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek” (Mt 6:33).

Fedezzük fel Isten igazságait, hogy a hitünk tudjon növekedni, és megtapasztalhassuk az ő áldásait!

Bócsa Roland

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
9 + 4 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Tit 3:1–2 „Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat az uralkodóknak és a felsőbbségnek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre. Senkit se szóljanak meg, kerüljék a viszálykodást, legyenek megértők, teljes szelídséget tanúsítva minden ember iránt.”

Az, ahogyan többek között a hatóságokhoz és a felsőbbségekhez viszonyulunk, világosan megmutatja, mennyire vesszük komolyan az Úr Jézus szelídlelkűségben való növekedésre felszólító parancsát. Mai igénk teljes szelídséget kér tőlünk, kivétel nélkül minden ember iránt. Szerető családtagjainkhoz, jóbarátainkhoz még képesek vagyunk úgy-ahogy szelídséggel viszonyulni, de milyen magatartást tanúsítunk a nehéz természetű, erőszakos, minket kihasználó vagy elnyomó emberekkel szemben?