Igehely: Dán 3:8–18; Kulcsige: Dán 3:17 „Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk: ő ki tud minket szabadítani az izzó tüzes kemencéből, és ki tud szabadítani a te kezedből is, ó, király!”
Az előttünk álló ifjak Istenbe vetett hitükről, bizalmukról és reménységükről tesznek bizonyságot. Isten ebben a fogságban már eddig is csodálatosan megáldotta őket. De a mostani helyzetükben még nagyobb próbára lett téve a hitük. Itt már nem volt elég csupán megvallani Istenbe vetett hitüket. Eléggé sajátos módon vállalják a hitükről való bizonyságtételt. Bátran jelentik ki, hogy az ő Istenük ki tudja szabadítani őket a tüzes kemencéből. Csodálatos a 18. vers: „de ha nem tenné is…, mi a te isteneidet nem imádjuk.” És Isten megtette. Csodát tett. Igen, mert ő egy szerető, szabadító Isten.
Csodálatos szabadulásokat élhettek át prófétái, a választott nép, apostolai. De a legnagyobb, és az egész emberiséget érintő szabadítást a Fián, az Úr Jézus Krisztuson keresztül végezte el. Minden ember számára lehetővé vált a bűn rabságából való szabadulás. A bűn rabságában maradni hasonló a tüzes kemencéhez. Amíg Istennel egy oldalon állunk, bármilyen szorult helyzetben is hittel várhatjuk a szabadulást.
Mátis Csaba
Értékes munkatársak
Igehely: Róm 16:1–5; Kulcsige: Róm 16:3 „Köszöntsétek Priszkát és Akvilát, akik munkatársaim a Krisztus Jézusban.”
Egy olyan házaspárral ismerkedünk meg, akiket joggal nevezhetünk értékes munkatársaknak. Ők voltak azok, akik Pál apostolt Korinthusba érkezésekor házukba fogadták, s együtt dolgoztak vele, sátorkészítőkként. Amint az apostol egyre több, majd teljes idejét szeretné az evangélium hirdetésére fordítani, felszabadítják a fizikai munka alól, de tovább gondoskodnak a teljes ellátásáról. Ezenfelül vállalják és hűségesen végzik az apostol tevékenységéhez szükséges háttérmunkát.
Néhány lényeges jellemvonásukat nézzünk meg: 1. Csendben és hűségesen végezték az Úr Jézustól kapott feladatot. Ezért még életüket is kockára tették. 2. Szorgalmas munkájukkal nem meggazdagodni akartak, csupán a megélhetés és a másokon való segítés volt a céljuk. 3. Házukat templommá, imádság házává tették. 4. Felismerték a háttérmunka fontosságát, amit mélységes alázattal, hivalkodás nélkül végeztek.
Ma is szüksége van az Úrnak az első tűzvonalban és a háttérben munkát végző munkatársakra is. Te melyiket vagy hajlandó vállalni?
Mátis Csaba
Új hozzászólás