2024. december 26., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Szabadítót támasztott

Igehely: Lk 1:67–75; Kulcsige: Lk 1:69 „Erős üdvözítőt támasztott nekünk szolgájának, Dávidnak házából.”

Zakariás szája megnyílik, és elénk adja a szabadítás evangéliumának ígéretét. Isten cselekvésére mutat, amely által Jézusban nyilvános örömüzenetté válik Isten meglátogatása.

A legnagyobb karácsonyi ajándéka Istennek ez a szabadítás. Az emberek bűnös szokások rabságában vergődnek. De aki behívja, és engedi, hogy uralkodjék életén, az szabad lesz (Jn 8:32). Nemcsak a bűn következményeitől, hanem annak erejétől is megszabadít. „Erős üdvözítőt támasztott nekünk” (69.v.). Az ő ereje és hatalma látható nemcsak a teremtettségben, a történelemben, hanem megváltásunkban is, szabadító munkájában. Krisztus ereje megszabadít megkötözöttségeinkből, újjáteremti életünket (2Kor 5:17). Engedjük és kérjük, hogy formáljon, alakítson, megerősítsen.

Uram Jézus, már a neved is prófécia volt arról, hogy te leszel a szabadító. Adj erőt, hogy ne legyek gyengeségeim, kedélyhullámzásaim rabszolgája. Add, hogy ne engedjek az indulatnak, csüggedésnek, önteltségnek, titkos bűnöknek és semmi gonoszságnak. Te tudsz segíteni a kísértés órájában és megóvni. De ha már megtörtént a baj, nálad van a kegyelem és a bocsánat. Segíts „szentségben és igazságban járni életem minden napján” (75.v.).

Székely Béla Dániel

DÉLUTÁN | 

A bűnösök közé jött

Igehely: 1Tim 1:12–17; Kulcsige: 1Tim 1:15 „Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok.”

Ha az embernek a legnagyobb szüksége az egészség lenne, Isten egy orvost küldött volna, ha a szórakozás, egy kabarémestert, ha a gazdagság, egy gazdasági szakértőt küldött volna. De az ember legnagyobb problémája a bűn, az elveszett állapot. „Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok” (15.v.). „Bűnnek tengerében voltam, elmerülve teljesen, szörnyű helyzetemről ottan, nem tudtam én semmit sem. Ó, de Jézus látott engem, értem mennyből földre jött, megkeresett a mélységben, mindörökké áldom őt” (ÚHH 259.). Mária is elmondta énekében: „mert nagy dolgokat tett velem a hatalmas” (Lk 1:49).

Mi is, Pálhoz hasonlóan, ezekre a kérdésekre kell válaszoljunk: Milyen volt az életem mielőtt Jézus Krisztust megismertem volna? Mi indított az Úr felé, hogyan ismertem meg őt? Milyen változást vett az életem, miután átadtam magam az Úr Jézusnak?

Te hogyan válaszolsz ezekre a kérdésekre? Csak, mint bibliai igazságot, elfogadod, vagy új életben járó ember vagy?

Székely Béla Dániel

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 18:1-8 Kulcsige: 2Kir 18:5-6 „Bízott az Úrban, Izráel Istenében; nem volt hozzá fogható senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána. Ragaszkodott az Úrhoz, nem tért el tőle, hanem megtartotta parancsolatait, amelyeket az Úr adott Mózesnek. “

Minő szép és kedves dolog, mikor egy fiatal azzal tűnik ki, hogy Istenhez ragaszkodik. Nem a ki vagy feltűnés végett, hanem meggyőződésből, elkötelezettségből. A meggyőződés nem divatos, nyitottság ürügyén felületességre nevel a világ, legyenek a fiatalok olyanok, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától (Ef 4:14). Nem is beszélve az elkötelezettségről, nemhogy Istenhez, de semmihez sem. Azzal ámítva, hogy a gyökértelenség a szabadság, ördögszekérként süvítenek az életen végig.