Igehely: 1Móz 1:14–19; Kulcsige: 1Móz 1:14 „Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és jelezzék az ünnepeket, a napokat és az esztendőket.”
Isten Lelke ihlette Mózest a teremtéstörténet megírására, de nem tudományos magyarázatot adott. Örülök, hogy nem a csillagászat és a fizika nyelvén kaptuk a teremtés leírását. Isten megtehette volna, hiszen nála van a tudomány teljessége. De nem a hogyant akarta velünk tudatni, hanem a miértet. Miért alkotott égboltot, világítótesteket, csillagrendszereket? Miért nem hagyott mindent, minket is, sötétségben? A Nap és a Hold nélkül nem fenntartható az élet a Földön. Isten egyensúlyt teremtett. Az égitesteket miértünk alkotta meg, hogy élhessünk.
A napok értelmes, alkotó tevékenységre adattak és a Teremtő megünneplésére, aki mindezeket adta. Mennyire visszaéltünk az Isten ajándékával – a napokkal és az éjszakákkal, az évekkel és az ünnepekkel! Mennyire felborult az egyensúly nálunk! Amikor késő éjszakába nyúlik a mindenféle hiábavaló tevékenység. Amikor „hajnali” tíz óráig alszanak a másnaposság miatt. Amikor az Isten tetteinek a megünneplése testies szórakozásba csap át. Észre se vesszük, hogy nem a Teremtőt imádjuk, hanem a teremtett dolgokat és magunkat.
Hogyan mutathatnánk példát a világ fiainak arról, hogy miként kell tisztán ünnepelni és megélni a napokat, az évfordulókat és magát az életet?
Lukács János
A bőség feltétele
Igehely: Mal 3:6–12; Kulcsige: Mal 3:10 „Hozzátok be a raktárba az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem – mondja a Seregek Ura. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőséges áldást árasztok rátok.”
Malakiás könyvét végigolvasva (15 perc) Isten számonkérésére a nép vezetőinek a cinikus, feleselő válaszait olvashatjuk. Megdöbbentő pimaszság Istennel szemben, és még annál is megdöbbentőbb türelem és szeretet Isten részéről!
Isten azt mondja, hogy ő nem változik meg. Ő továbbra is a tökéletes és értékes áldozatra számít részünkről, és nem a hitványra, ami már nekünk se kell. Továbbra is gyűlöli a válást és a hűtlenséget. Nincs változás ebben sem Istennél, bármennyire meg is akarjuk zavarni az örök rendet.
Istent továbbra sem lehet becsapni. Belelát a szívünkbe, ismeri a szándékainkat, tudja mit miért teszünk. Az adakozásunk is a hálánk és a hódolatunk kifejezése kellene legyen. Az Isten országának terjednie kell. Ahhoz pedig pénzre is szükség van. A tizedet nem a törvény szülte, ezért ne hivatkozzunk rá, mint valami mózesi parancsolatra, ami alól felmenthetjük magunkat. Ábrahám ötszáz évvel Mózes előtt tizeddel fejezte ki hódolatát Sálem királya előtt.
Tiszteld Istent jövedelmed tizedével, és így tedd őt próbára, vajon nem fogja-e megáldani a maradék kilencven százalékát minden jövedelmednek? A bőség feltétele az adakozás!
Lukács János
Új hozzászólás