2023. október 14., szombat

DÉLELŐTT | 
Követhető példakép a gyülekezetekben

Igehely: 1Tim 4:12-16; Kulcsige: 1Tim 4:12 „Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tiszta életben.”

Szükség van arra, hogy olyan lelki emberek legyenek a gyülekezeteinkben, akik példák a felnövő nemzedék és a frissen megtértek számára, úgy, hogy a Biblia tanítását gyakorlatba ültetve is lássák. Nem csak elméletben kell ismernünk az igazságokat, élnünk és alkalmaznunk is tudnunk kell. Sokat segít, ha láthatjuk, hogyan sikerül ezt megélni a hitben érettebb, tapasztalt testvéreinknek. Fontos megfigyelnünk, milyen területeket említ itt Pál, amiben Timóteusnak példát kellett mutatnia a hívőknek: beszéd, magaviselet, szeretet, hit, tiszta élet. De azt is említi, hogy fordítson gondot a Szentírás felolvasására, az igehirdetésre valamint a tanításra. A két terület szorosan összefügg egymással. Mintha azt mondaná Pál: éld meg a hitet, és ez látszódjon a cselekedeteidben és beszédedben is. Ezután pedig említi, hogy olvassa és prédikálja az igét, és tanítsa a hívőket. Csak így lehet ma is hiteles és példás a szolgálatunk. „Ezekkel törődj, ezekkel foglalkozz” – hangzik a felszólítás felénk is ma. Kész vagy időt és energiát fordítani erre?

Ifj. Szivák Emil

DÉLUTÁN | 

Hirdessük a világosság Urának tetteit!

Igehely: 1Pt 2:1-10; Kulcsige: 1Pt 2:9 „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.”

Mivel megtapasztaltuk az Úr jóságát és kegyelmét, az lenne a természetes, ha egyre jobban és jobban elmerülnénk benne, elhagyva a világi természetet. Ezzel a gondolattal kezdődik a kijelölt igerész, megadva a módját is, hogyan lehetünk erre képesek: „Járuljatok őhozzá, mint élő kőhöz, amelyet az emberek ugyan megvetettek, azonban Isten előtt kiválasztott és drága”. Sokszor értetlenkedve fognak ránk nézni emiatt, mert úgy írja az Ige, és sajnos tapasztaljuk is, hogy az emberek megvetik Őt. Mégse feledjük, hogy számunkra Ő a legnagyobb érték: „Nektek, a hívőknek drága kincs”. Akik számára pedig Jézus Krisztus a legdrágább kincs, azokat Isten saját népéhez tartozónak vallja: „választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe”. Azt is látjuk, hogy ezzel felelősség is jár, hisz céllal lettünk kegyelembe fogadva: „hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket”. A legjobb motiváció ez Isten hálás szolgálatára és az Ő nagy tetteinek hirdetésére.

Ifj. Szivák Emil

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
6 + 11 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”

Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.