Igehely: Mt 13:44-52; Kulcsige: Mt 13:52 „Ő pedig ezt mondta nekik: Azért minden írástudó, aki tanítványává lett a mennyek országának, hasonló ahhoz a házigazdához, aki újat és ót hoz elő kamrájából.”
A szántóföldbe elrejtett kincs példázata: A szántóföld az Evangélium. A kincs az Úr Jézus. Ahhoz, hogy Őt megtaláljuk, mélyre kell ássunk az Igében. Ha közömbösen olvassuk a Bibliát, nem fogjuk megtalálni a Kincset.
Az igazgyöngy példázata: A kereskedő gyöngyöket keresett. Életét ennek a célnak szentelte. Sok embernek nincs konkrét életcélja. A Biblia szerint két célunk lehet: vagy Istennek élünk, vagy a gonosznak.
A tengerbe vetett háló példázata: Ez a hetedik példázat. E példázatokkal Jézus Krisztus feltárja azt a célt, amit a Benne hitre jutó megtalálhat. Isten az Ő kegyelmes szeretetét az Evangélium hirdetésével mutatja be. A háló, amelyet kivetett, az evangélium hirdetése, amely mindenféle halat összefog. A szétválogatás nem a mi feladatunk. Azt majd a mennyei angyalok fogják végezni.
Jézus Krisztus azért mondja el ezeket a példázatokat Isten országáról, hogy az ember vágyakozzon ebbe az országba, amelyet nem a térképen kell keresni. Isten országa az Ő királyi uralmát jelenti. Isten országa ott van, ahol az Úr uralkodik.
Szűcs Attila
A Szentlélek által valljuk Úrnak Jézust
Igehely: 1Kor 12:1-3 „A lelki ajándékokra nézve pedig nem szeretném, testvéreim, ha tudatlanok lennétek. Tudjátok, hogy amikor pogányok voltatok, ellenállhatatlanul vonzott valami benneteket a néma bálványokhoz. Ezért tudtotokra adom, hogy senki sem mondja: „Jézus átkozott”, aki Isten Lelke által szól; és senki sem mondhatja: „Jézus Úr”, csakis a Szentlélek által.”
A Szentlélek munkája az, amikor az ember Jézus Krisztust úrnak vallja a szívében. Ahol nem követik Jézust a Lélek által, ott a keresztyénség csupán egy üres fogalom, vallásosság, szokás és hagyomány. Amikor Jézus elküldte a Szentlelket, tanítványait arra bátorította, hogy legyenek tanúk. Egy tanú vallja azt, amit látott, amit tud és amit tapasztalt. Mi is az Ő tanúi vagyunk, ezért vallanunk kell és bizonyságot kell tennünk, hogy Jézus Krisztus a mi Urunk. Nem kell szégyellni ezt elmondani másoknak. És ami ennél is több, úgy kell élnünk, hogy mások ezt meglássák életünkben.
Hogyha életünk nem bizonyítja, hogy Jézus a mi Urunk, akkor marad életünkben az irigység, az önzés, az óember és a keserűség. Ha Ő az Úr életünkben, Vele átéljük, hogy nem vagyunk magunk, és nem vagyunk a kétségbeesés emberei. Megtapasztaljuk, hogy Ő jelen van életünkben akkor is, amikor körülöttünk az embereket félelem, hitetlenség vezeti. Valljuk hát bátran, a Szent Lélek által, hogy Jézus Krisztus a mi Urunk!
Szűcs Attila
Új hozzászólás