Igehely: Jn 15:9-17; Kulcsige: Jn 15:13 „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.”
A Mt 20:25-ben meg van írva, hogyan működnek e világ fejedelmei és az alattvalóik, a nép. Csodálatos az Úr minden szava, nem változott 2000 éve semmit ez az igazság sem: a „népek felett zsarnokoskodnak fejedelmeik, és vezetőik hatalmaskodnak rajtuk.” Talán nem kell mély elemzéseket készíteni, hogy mindenki lássa, ezek az elvek lassan élhetetlenné tették a környezetünket, főleg viszonyaink megmérgezése által. Fejedelmek, alattvalók, egymás iránti kölcsönös gyűlölet!
Barátság, szeretet, öröm – ezeket kínálja Jézus egy megújult földön, a mennyek országában, de itt és most is. Amikor egy közösség valódi szeretetben él, az mindenkinek feltűnik, és mivel a valódi szeretet nagy hiánycikk világunkban, az emberek maguktól érdeklődnek. És ha érdeklődnek, akkor megmondhatjuk nekik, hogy ez a szeretet honnan származik, és hogyan lehet hozzájutni.
„Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.” Az Úr Jézus barátainak nevez minket, és ő teljesen betöltötte ezt az igét, amikor feláldozta saját magát a golgotai kereszten miértünk. Odavezetnek ezek a dolgok ahhoz, hogy megtarsd Jézus parancsolatait?
Pálkovács István
„Szolgálatba állít”
Igehely: Mk 1:16-20; Kulcsige: Mk 1:20 „És azonnal elhívta őket, azok pedig apjukat, Zebedeust a napszámosokkal együtt a hajóban hagyva, elmentek őutána.”
Jézus feltámadott! Megjelent a magdalai Máriának, aztán két követőjének. Ezek vitték a hírt a tanítványoknak, de ők nem hittek. Ezek az emberek Jézus követői voltak, hallották az Urat, ahogy megmondja előre, mik fognak történni, azt is, hogy fel fog támadni. Mégsem hisznek, amíg személyesen nem találkoznak vele, sőt Tamás előbb még az ujjait is bele akarja helyezni Jézus sebeibe, mire elhangzanak e szavak: én Uram és én Istenem!
Ezek után Jézus elküldi a tanítványokat hirdetni az evangéliumot minden teremtménynek, szerte az egész világban. Ha akkor nem akartak hinni a tanítványok, akkor miért csodálkozunk, hogy ma nem akarnak hinni az emberek, akik sose látták az Urat, nem olvasták a Bibliát, és egy jó tapasztalatuk sem volt soha egy hívővel sem.
„Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik.” – Sok helyen ma tilos ilyen kijelentéseket tenni intézményekben, iskolákban, nem szabad ezt hirdetni az embereknek, vagy ítéletet mondani valaki fölött. Pedig ezt bízta ránk Urunk, és nekünk az a feladatunk, hogy hirdessük az evangéliumot. Azt, hogy Ő él, és mi találkoztunk vele, és a követői vagyunk. „Boldogok, akik nem látnak, és hisznek!”
Pálkovács István
