2022. szeptember 30., péntek

DÉLELŐTT | 
Nehémiás életcélja Isten házának rendben tartása

Igehely: Neh 13:1-14; Kulcsige: Neh 13:14 „Ezért emlékezz meg rólam, Istenem, és ne töröld ki könyvedből hűséges tetteimet, amelyeket Istenem házáért és az ottani teendőkért vittem véghez!”

Ahogy az lenni szokott, a hívő ember örömét a Sátán hamar megirigyli. Nehémiás tizenkét évi jeruzsálemi szolgálata után visszatért a királyi udvarba, Babilonba. Eközben Jeruzsálemben visszaélések történtek az Isten házának tisztaságával és annak javaival kapcsolatban. Az történt ugyanis, hogy Eljásíb pap rokonságba keveredett az ellenséggel, és átengedett neki egy kamrát az Isten házának udvarában. Nehémiás ezt igen rossznak látta, és mindent kidobatott, amit Tóbijjá odahordott. Eljásíb bűnének az lett még a következménye, hogy a nép adakozó kedve is alábbhagyott, ezért a léviták is elmaradoztak a szolgálatból. Így az istentiszteletek is nagyon szegényesek lettek. Sem mennyiség, sem minőség. Nehémiás nem csak egy bűnbakot látott Eljásíbban, hanem megkereste a felelősöket, a nép vezetőit, és keményen megfeddte őket. És miután megbízható embereket talált, kinevezte őket a szolgálatra, és helyreállította, ami elromlott. Ne feledjük, a Sátán ha nem tud megijeszteni, akkor igyekszik elcsábítani. Ha mint vezető megalkuszol a bűnnel, annak szomorú következményei vannak az egész gyülekezetre nézve. Ha Isten papja vagy, akkor légy bűngyűlölő és nem vadul el a nép. Vigyázz a gyülekezeted tisztaságára!

Veress Efraim

DÉLUTÁN | 

Csak rád tekintünk

Igehely: 2Krón 20:5-15; Kulcsige: 2Krón 20:12 „Istenünk, büntesd meg őket! Mert tehetetlenek vagyunk ezzel a nagy tömeggel szemben, amely ellenünk támadt; nem tudjuk, hogy mit tegyünk. Csak rád tekintünk!”

Jósáfát király, amikor azt látta, hogy hatalmas sereggel közeledik az ellenség, elkezdte az Urat keresni. Mennyivel jobb lett volna, ha korábban is Istenre figyelt volna, és nem „az Úr gyűlölőit” szerette volna! (2Krón 19:2) Mégis azt láthatjuk ebből a történetből, hogy Isten nem tagadja meg az övéit, ha hozzá fordulnak segítségért. Jósáfát országos böjtöt hirdetett, és az Úr házában tartott nyilvános istentiszteleten hitet tett Izráel Istene mellett. Hangos imádságában újra kijelenti, hogy az Úr az egyedüli Isten a világmindenségben, és az Ő kezében van minden erő és hatalom. Megemlékezik az Úr csodatetteiről, felsorolva azokat. Végül megvallja, hogy Isten nélkül semmire sem képesek, ezért csak az Úrra néznek, és csak Tőle várják a segítséget. Az Úr meghallgatta ezt az imádságot, és válaszában megnyugtatta övéit: Ő maga fog harcolni népéért. Fényes győzelem lett a vége.

Amennyiben nehéz napokat élsz át és lehet, hogy magad is oka vagy a bajoknak, a megoldás most is az: alázd meg magad az Úr előtt, jelentsd ki, hogy Őt tartod mindenek fölött állónak, emlegesd fel, mit tett eddig érted, és szolgáltasd ki magad Neki újra. Kérd, hogy könyörüljön rajtad! Meghallgat. Megszabadít. Megtart.

Veress Efraim

 Napi áhítat

Igehely: 2Móz 13:17–22; Kulcsige: 2Móz 13:17–18 „Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé, bár az közel volt, mert úgy gondolta Isten, hogy hátha megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatér Egyiptomba. Ezért kerülő útra vezette Isten a népet a Vörös-tenger pusztája felé. Hadirendben vonultak el Izráel fiai Egyiptomból.”

„Megvan az ideje a harcnak és a harc kerülésének” (Préd 3:1). Felső tagozatosként belekerültem több olyan helyzetbe, aminek verekedés lett a vége. Az iskolában a verekedést nem nézték el. Viszont voltak olyan helyzetek, amikor ki kellett állnom magamért. Ennek volt pozitív és negatív eredménye is. Volt, hogy többet nem csúfoltak, de az ellenőrzőm kezdett telni a figyelmeztetőkkel. Sokszor kerültem dilemmába, hogy most kell harcolni, vagy nem kell harcolni?