Igehely: ApCsel 5:12-16; Kulcsige: ApCsel 5:16 „Összegyűlt a Jeruzsálem körüli városok népe is, hoztak betegeket és tisztátalan lelkektől gyötörteket, akik mind meggyógyultak.”
Az első hívők nem maradtak csendben a hitük felől, nem voltak sem bátortalanok, sem szégyenlősek: „nagy erővel tettek bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról; és nagy kegyelem volt mindnyájukon” (4:33). Mindez Isten erejével lett megtámogatva: „az apostolok által sok jel és csoda történt a nép között” (12. v.). Isten megítélte a képmutatást, de a sokféle szükségben szenvedő embereknek megmutatta szabadító erejét. Az apostolok küldetésének jele és pecsétje voltak ezek a rendkívüli csodajelek is, amelyeket Isten általuk végzett. Ennek lett az eredménye, hogy sokan csatlakoztak Krisztushoz és a gyülekezethez. A zsinagógának nem voltak egyenértékű tagjai a férfiak és a nők, de a gyülekezethez egyaránt csatlakoztak férfiak is, nők is. De mások nem mertek közéjük elegyedni!
A gyülekezet többek között attól gyülekezet, hogy az igét tisztán hirdetik, a sákramentumokat igei módon szolgáltatják ki, van misszió és gyülekezeti fegyelem. A fegyelmezés célja nemcsak a bűnös megtérése, hanem a gyülekezet tisztaságának, szentségének, jó bizonyságtételének a megőrzése is. A fegyelmezés helyes gyakorlása mágnesként vonzza azokat, akiknek csatlakozniuk kell, mert köztük a helyük, és távol tartja azokat, akik nem tartoznak hozzájuk.
Borzási István
Nóé kegyelmet talált
Igehely: 1Móz 6:5-8; Kulcsige: 1Móz 6:8 „De Nóé kegyelmet talált az Úr előtt.”
Nóé idejében még hittek a teremtéstörténetben: Lámek Nóénak nevezte a fiát, ami „pihenést” jelent. Attól az átoktól kellett megpihenni, amely Ádám és Éva bűne miatt sújtotta a földet (1Móz 5:29).
Az özönvíz előtt mindegyre csökkent a hívők száma. 500 év bele van sűrítve egy mondatba: „Látta az Úr, …hogy az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz.” (1Móz 6:5) Az emberek azt tették, amit akartak. Ez ma is így van. Az ország elnökétől a parlamenten és köztisztviselőkön keresztül a kisiskolásig mindenki azt tesz, amit akar. Nóé „az igazság hirdetője” (2Pt 2:5) figyelmeztette őket, de senki nem hallgatott reá. Erkölcstelenség árasztotta el a földet éppúgy, mint manapság: erkölcstelenek a folyóiratok, az Internet, a TV, a közbeszéd, az életmód. Jóllehet a teremtés és az ítélet össze van kapcsolva (6-7. v.), az emberek kezdtek nem hinni egyikben sem. Éppúgy, mint ma. Az ördög szereti az evolúciós elméletet, mert ott ki lehet hagyni Istent.
Jóllehet Nóé igaz volt, aki Istennel járt, mégsem ezért menekült meg (1Móz 6:8). Isten nem köteles megmenteni. A szabadulás kegyelemből van. Ne legyen Isten kegyelme hiábavaló számunkra!
Borzási István
