Igehely: Lk 14:15-24; Kulcsige: Lk 14:23 „Akkor az úr ezt mondta a szolgájának: Menj el az utakra és a kerítésekhez, és kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék a házam.”
Jézust folyamatosan nagy tömeg kereste. Sokan azért mentek hozzá, hogy meggyógyítsa őket, mások ettek a csodásan megszaporított kenyérből és halból, megint mások hallani akarták tanításait. Ezek az indítékok sokkal dicséretesebbek, mint a farizeusok és írástudók leskelődése és kíváncsisága. Jézus soha nem utasított el senkit, mindenki jöhetett hozzá. Ő többször is találkozott az elutasítással: „az övéi nem fogadták be őt” (Jn 1:11).
Asztalközösséget vállalt azokkal, akiket más megvetett. Ez a fajta közösségvállalás nagy megtiszteltetés. Isten asztalának a vendége lenni nyomorultan, bűnösen és érdemtelenül – ez rendkívüli lehetőség és kiváltság. Isten a meghívó, Ő gondoskodik az eledelről és az italról. Minket, akiket az utakról és kerítések mellől vitt be a házába, Ő ismer egyedül. Tudja, hogy éhség és szomjúság van az életünkben. Ezt a hiányt csak a Teljesség tudja betölteni a szeretet által megterített asztalnál. Jézus megtöretett teste és kiontott vére az eledel és ital, ami életet ad, és közel vonz Önmagához, ha hiszünk benne. A meghívás a nagy vacsorára most történik, amikor számtalan lehetőség van más asztalhoz ülni. Kérjük Istent, erősítsen meg, hogy neki mondjunk mindig IGENT.
A vacsora készítése azzal kezdődött, hogy a bűnbeesés után megígérte Isten, hogy egy napon az asszony magva a kígyó fejére tapos. Szövetséget kötött Nóéval, majd elhívta Ábrahámot, és megígérte, hogy benne áldatnak meg a föld minden nemzetségei. Utódait levitte Egyiptomba, majd miután nagy néppé lettek, kihozta őket Kánaán földjére. Megígérte a Messiást, akivel új fejezet kezdődhetett el. A „Gyertek el, mert immár minden kész!” arra utal, hogy Isten országa eljött, a megváltásunk készen van. Minden kész, minden elvégeztetett a kereszten. Ez teljesen Isten műve, Ő készítette a vacsorát, Ő készítette el a megváltásunkat, ingyen kegyelméből.
A kérdés ma is ugyanaz: mit teszel a meghívóval? Elfogadod vagy elutasítod a megtérésre hívást? A vacsora az üdvösséget jelképezi, ami ma is fel van kínálva minden ember számára. Ne keress kifogásokat!
Fűrészes-Szálasi Roland
- Könyörögjünk, hogy méltatlanokká ne váljunk a vacsorameghívásra! - Mt 25:10-12
A teremtés csodája – 1Móz 1:1-31; 2:15-24 (1Móz 1:31a)
Ígéret a megtérőknek
Igehely: 5Móz 30:1-20; Kulcsige: 5Móz 30:6 „Szívedet és utódaid szívét is körülmetéli az Úr, a te Istened, úgyhogy szeretni fogod az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, és így életet nyersz.”
A kinyilatkoztatott igazságok közé tartozik, hogy Isten szeret minket, és bűnünk nagyságától függetlenül bűnbocsánatot kaphatunk, megtisztulhatunk és visszatérhetünk Istenhez: összeszed minket az Úr. Mózes világosan beszámol a népnek, hogy Isten a megbocsátást feltételhez kötötte, ugyanakkor megbocsátása biztos, nagylelkű, kegyelmes. Meg kell bánni a bűnt: „ha megtérsz Istenedhez.” A héber megtérni szó őszinte bűnbánatot és teljes irányváltást jelent. A Jó Atya ugyanezzel a szóval kérlelte a próféták által népét, hogy hagyják el a bűneiket, térjenek meg. A megtéréshez tehát bűnfelismerés, bűnbánat és bűnelhagyás szükséges. A bűnbánat nem maradhat csupán csak az érzelmek szintjén: az életünknek teljes mértékben meg kell változnia. Isten a múltbeli események és bűnök felett való megszomorodáson kívül a jelenben várja az engedelmességet: „ha… hallgatsz szavamra, egészen úgy, ahogyan ma megparancsolom neked.” Ha ez az engedelmesség megvan a jelenben, Isten megígéri: „jóra fordítja sorsodat Istened, az Úr, könyörül rajtad.” Bocsánatot nyer, és új életet kezdhet mindenki, aki hozzá jön. A bűnbánó megtérőnek új életet ígér. Beszél kézzelfogható ígéretekről is: „bővölködővé tesz… méhed gyümölcsében, állataid ivadékában és földed termésében.” De mindezeknél a földi áldásoknál sokkal fontosabb az az ígéret, mellyel jelenlétét biztosítja a megtérőknek: visszahoz, vagyis utánamegy személyesen, bevisz – Ő maga – az Ígéret földjére.
Jézus Krisztus a kereszthalála által pontosan ezt tette velünk: összegyűjt ebből a világból, visszahoz az Atyához, és bevisz az Ígéret földjére, a mennyei Kánaánba. Az ígéretek ma is a megtérőknek szólnak, akik Isten szeretetteljes felszólítására az életet választották. Krisztust választva dönthetünk az élet mellett: „Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam” (Jn 14:6). A földi áldások ígéreténél és felsorolásánál nem a jólét evangéliumáról van szó, hanem sokkal inkább Isten nagyságáról: nem a földművelés és a termékenység isteneként ismert Baál adja az áldást, hanem az élő Isten, aki cselekszik, hogy az ember áldott életet élhessen az Ő dicsőségére.
Fűrészes-Szálasi Roland
Új hozzászólás