2022. május 9., hétfő

DÉLELŐTT | 
A Szentírás témája

Igehely: Jn 20:24-31; Kulcsige: Jn 20:31 „Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az ő nevében.”

A baptista hitvallás első pontjából kiderül, hogy a Szentírásból „megismerhetjük Istent, az örök élethez vezető utat, és azokat az elveket, amelyek alapján Isten meg fogja ítélni az emberiséget.” János evangéliuma elejétől a végéig ezt az üzenetet fejti ki. Rögtön az elején egyértelművé teszi Jézus istenségét, majd rámutat arra, hogy Jézus nélkül nincs örök élet. Végül az utolsó történeten keresztül döntésre hív: Hiszed-e, vallod-e, hogy Ő a te Urad és Istened? Az üzenetet ennél egyértelműbben nem is lehetne megfogalmazni: „Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az ő nevében.”

Tamásról a legtöbb kereszténynek a hitetlenség jut eszébe. Pedig rajta kívül nem sokan jutottak el arra a fölismerésre Jézus mennybemeneteléig, hogy Ő maga az Isten. Sokan meglátták benne a Messiást, a csodajeleken és bűnbocsánaton keresztül isteni erőt is tulajdonítottak neki. De az igazi kérdés üdvösség szempontjából ez: hisszük-e, hogy Jézus az Isten?

Tamás képes volt a kétkedés lelkületéből üdvözítő hitre jutni. A Biblia célja nem az, hogy gondolkodás nélkül elfogadjunk mindent, amit mondanak nekünk, hanem hogy értő olvasással megismerjük belőle Istent és az örök élethez vezető utat.

Győri Gábor

DÉLUTÁN | 

Az Ő teste mi vagyunk

Igehely: Ef 4:14-16; Kulcsige: Ef 4:16 „Akiből az egész test egybeilleszkedik és összekapcsolódik a különféle ízületek segítségével úgy, hogy minden egyes tagja erejéhez mérten közösen munkálja a test növekedését, hogy épüljön szeretetben.”

A tévtanításokkal szemben az efézusi levél újra és újra hangsúlyozza Jézus testének jelentőségét. A test kifejezést nem szószerinti, hanem átvitt értelemben a gyülekezetre használja. Mindig lenyűgöz, hogy milyen szemléletesen képes tanítani a Szentírás! Ezzel az egy képpel, Krisztus testének a hasonlatával kifejezi Jézus szoros kapcsolatát az egyházzal, és az Ő minden felett való vezetői tisztségét. Kifejezi az összetartozásunkat egymással, de felhívja a figyelmünket feladatainkra és kötelezettségeinkre is.

Mindenkinek van Istentől rendelt szolgálata, amivel hozzá kell járulnia a gyülekezet, a Krisztustest egészséges működéséhez. Viszont egyikünk tisztsége sem lehet értékesebb a másikénál. Ez tökéletesen szembemegy a mai társadalomra jellemző, de még a gyülekezeteinkben is felismerhető fogyasztói kultúrával, ahol csak elvárások vannak, de a terhek és a felelősség nagy részét egy szűk csoportnak kell viselnie. A felelősség áthárítását Jézus nem engedi meg sem a szolgálat, sem az üdvösség tekintetében. Alapigénk tanúsága szerint ugyanis a szeretetben növekedés a legfontosabb feladatunk, amiről mindenkinek magának kell gondoskodnia.

Győri Gábor

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
3 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 35:1–15; Kulcsige: 1Móz 35:15 „Jákób Bételnek nevezte el azt a helyet, ahol Isten beszélt vele.”

Jákób az Úrral való találkozásra készült Bételben. Isten újra szólni akart hozzá ott, ahol menekülése idején megjelent neki. Meg akarta mutatni akaratát, közösséget akart vállalni vele és megújítani szövetségét. Jákób átérezte ennek a jelentőségét, és egész háza népétől az idegen istenek összegyűjtését, tisztálkodást és ruhacserét kért. A bálványszobrokat elásta.