2022. július 29., péntek

DÉLELŐTT | 
Rend és nem zűrzavar

Igehely: 1Kor 14:26-40; Kulcsige: 1Kor 14:33 „Mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene.”

Az apostol egyrészt a kegyelmi ajándékok használatában akart változásokat munkálni a korinthusi gyülekezet istentiszteleti gyakorlatában. Konkrétan a nyelveken szólásról, illetve a prófétálásról beszél, mivel hajlamosak voltak arra, hogy ezeket az ajándékokat minden más fölé helyezzék, a többi kegyelmi ajándék mellőzésével. Ez helytelen volt, ezért jön az apostol helyreállító tanácsa a nyelveken szólás (27-28. v.), illetve a prófétálás gyakorlatában (29-32. v.). Ezeket az ajándékokat sem szabad akadályozni, azonban történjék minden a rend jegyében, mert Isten nem a zűrzavar Istene (33. v.).

Másrészt az apostol az ékes rendhez tartozónak tartja az asszonyok helyes viselkedését az istentiszteleti alkalmon (34-35. v.), vagyis, hogy ne ,,fecsegjenek”, megzavarva az összejöveteli rendet, ha valamit nem értenek meg. Azonban szolgálhatnak értelmes módon (1Kor 11:5).

Az istentiszteleten fontos tehát mind a forma, mind a tartalom. ,,Az Ige az aranyalma, a lényeg. De a forma, az ezüsttányér se legyen megvetett! Nem lehet az Isten szentséges dolgairól zűrzavaros módon és körülmények között beszélni.” (Dr. Almási Tibor) Mit kell szem előtt tartanod egy összejövetelen (26., 40. v.)?

Tóth Róbert

DÉLUTÁN | 

Az Úr félelme tiszta

Igehely: 1Jn 5:19-21; Kulcsige: 1Jn 5:20 „De tudjuk, hogy eljött az Isten Fia, és értelmet adott nekünk, hogy megismerjük az Igazat, és ezért vagyunk az Igazban, az ő Fiában, Jézus Krisztusban. Ő az igaz Isten és az örök élet.”

Az Úr félelme: kezdete a bölcsességnek és ismeretnek (Péld 1:7). Az Úr félelme gyarapítja a napokat (Péld 10:27), az élet forrása ez a halál csapdáinak kikerülésére (Péld 14:27), egyszóval életet jelent (Péld 19:23). Az Úr félelme tiszta és megmarad örökké (Zsolt 19:10).

Az 19. vers szerint tudjuk azt, hogy Istentől vagyunk. Ezért Őt féljük. Istenfélelmünk, hitünk alapja abban van, amit Isten tett Jézus Krisztus által értünk. Az, hogy most elmondhatjuk, hogy Istentől vagyunk, azért lehetséges, mert az igazság Lelke munkálkodott bennünk, hogy megismerjük a Fiú Istent, és Általa az igaz Istent, aki az örök élet. Krisztus által tehát közel kerültünk az Istenhez. Erről beszél a 20. vers is. Most már Jézus Krisztusban lehet elrejtve az életünk. Ez a közösség az Atyával és a Fiúval az örök élet (1Jn 1:2-3).

Kiváltságos helyzet ez, de felelősség is, mert az Isten kegyelmével nem élhetünk vissza, ezért óv minket Isten a bálványoktól, amik közé és közénk akarnak állni (21. v.). Őrizkedjünk tehát a bálványoktól, és maradjunk meg az Úr félelmében mindvégig Krisztus megtartó ereje által!

Tóth Róbert

 Napi áhítat

Igehely: 2Móz 13:17–22; Kulcsige: 2Móz 13:17–18 „Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé, bár az közel volt, mert úgy gondolta Isten, hogy hátha megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatér Egyiptomba. Ezért kerülő útra vezette Isten a népet a Vörös-tenger pusztája felé. Hadirendben vonultak el Izráel fiai Egyiptomból.”

„Megvan az ideje a harcnak és a harc kerülésének” (Préd 3:1). Felső tagozatosként belekerültem több olyan helyzetbe, aminek verekedés lett a vége. Az iskolában a verekedést nem nézték el. Viszont voltak olyan helyzetek, amikor ki kellett állnom magamért. Ennek volt pozitív és negatív eredménye is. Volt, hogy többet nem csúfoltak, de az ellenőrzőm kezdett telni a figyelmeztetőkkel. Sokszor kerültem dilemmába, hogy most kell harcolni, vagy nem kell harcolni?