2022. július 15., péntek

DÉLELŐTT | 
Jézus megőrzi az övéit

Igehely: Jn 10:27-30; Kulcsige: Jn 10:28 „Mert meg van írva: »Szentek legyetek, mert én szent vagyok.«”

A pásztor és a juhnyáj közötti kapcsolat a Bibliában az Isten és népe, illetve Jézus Krisztus és követői közötti kapcsolatra utal. Lehet, hogy ismerős a történet, mely szerint egy szavalóversenyen valaki a 23. Zsoltárt szavalta el, szépen hangsúlyozva a zsoltár verseit. Amikor viszont egy idős bácsi mondta el ugyanazt a zsoltárt, egyszerűen bár, de mégis nagy átéléssel, sokkal nagyobb tapsot kapott, mint az előző szavaló. Az illető meg is kérdezte az idős embertől, hogy mi lehet a titka annak, hogy a közönség jobbra értékelte a bácsi előadásmódját az övénél, az idős ember meglepő választ adott: „Ön ismeri a zsoltárt, én viszont ismerem a Pásztort”.

Ismerni a Jó Pásztort azt is jelenti, hogy bizonyosak vagyunk üdvösségünk felől is. Tudatában vagyunk annak, hogy örök életünk van, és földi életünk is biztonságban lehet, mert ott van az Úr kezében. Az Ő kezéből pedig senki sem ragadhat ki bennünket. Ez a bizonyosság viszont nem felelőtlenségre késztet, hanem még nagyobb hűségre és engedelmességre megtartó Urunk iránt.

Számodra mit jelent az a tény, hogy Krisztus hatalma őrzi az életedet? Kiknek tettél erről legutóbb bizonyságot?

Horváth Ferenc

DÉLUTÁN | 

Az Úr könyörül népén

Igehely: Jer 31:35-40; Kulcsige: Jer 31:36 „Ha majd eltűnik ez a rend színem elől – így szól az Úr –, akkor szakad magva Izráelnek is, és soha többé nem lesz az én népem.”

Csodálatos és bátorító igeverseket olvastunk ma Jeremiás próféta könyvéből. A világot megalkotó és azt fenntartó, mindenható Istennek a választott népe iránti meg nem szűnő szeretetéről és irgalmáról szólnak ezek az igeversek.

Van-e annál csodálatosabb, mint azt olvasni, hogy Isten azt ígéri, hogy népével való közösségét is ugyanaz a töretlen hűség határozza majd meg, amellyel a teremtés rendjének az állandóságára ügyel (1Móz 8:22). Mindig választott, neki szentelt nép lesz és mint ilyen, örökké megmarad (vö. Róm 11:29). Sohasem kerülhet sor arra, hogy Isten elvesse népét, ahogyan az sem lehetséges, hogy valaki megmérje az eget, vagy kikutassa a föld legmélyebb titkait. Természetesen ránk, Krisztus által választott népére is érvényes ez, akikkel új szövetséget kötött az Isten.

Az Úr városának újjáépítéséről a Nehémiás könyvéből tudjuk, hogy a Hananél-torony közelében indult meg, észak-kelet felől haladt nyugati irányba, a Szöglet-kapunál fordult délre, majd keleti oldalon haladt észak felé. Most azonban a mérőzsinór nem fordult el, ezért a korábban tisztátalannak tartott helyek is szentek lesznek. Ez természetesen túlmutat a földi Jeruzsálemen, a mennyei Jeruzsálemre, a megváltottak lakóhelyére.

Horváth Ferenc

 Napi áhítat

Igehely: Ruth 3:8–15 Kulcsige: Ruth 3:10 „Ekkor azt mondta Bóáz: «Áldjon meg az Úr, leányom! Hűségedet most még jobban megmutattad, mint korábban, mert nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után.»”

Ruth hűsége elsősorban abban mutatkozott meg, hogy maga mögött hagyta régi életét, családját, bálványait, isteneit, szokásait. Elindult az ismeretlenbe, hűséget ígért Naóminak és Naómi Istenének. Alázattal elfogadta anyósa tanácsait. Alárendelte magát az Istentől kapott törvényeknek. Két fontos dolgot figyelhetünk meg a viselkedésével kapcsolatban: 1. Ruth az akkori szokások szerint járt el, melyek közül a legtöbb ma már nehezen érthető. Ezért hiba lenne a mai, erkölcsileg romlott világ torz szemüvegén át nézni a tettét. 2.