2022. február 27., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Bárányok a farkasok között

Igehely: Lk 10:1-12; Kulcsige: Lk 10:3 „Menjetek el! Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.”

„Hogyha küld, elmegyünk, / Hallgatunk rá, mert bízunk benne” (HH 252). Az elbeszélés a hetvenkét tanítvány kiküldéséről csak Lukácsnál fordul elő. Az író görög anyanyelvű, korának képzett embere, aki eleitől fogva mindennek szorgalmasan utánajárt (1:3), palesztinai útján felkutatta az írásos és a még élő hagyományt. Az összegyűjtött anyagban utalást talált – a tizenkettő mellett – a nagyobb kör kiküldésére. Ennek megörökítése kiemeli könyvének központi gondolatát: az evangélium egyetemes érvényű, az örömhír nemcsak Izráelnek szól, hanem a pogányoknak is – a hetvenkettő a pogányok jelképes száma volt Izráelben.

Követői közül az Úr Jézus választott. Ez csoda és titok is, hiszen az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet (1Sám 16:7). Általuk munka-párosokat formált, ideális és hatékony egységeket. Mivel a misszió sürgős, mint az aratás, ezért ne töltsék az időt azok köszöntésével, akikkel útjuk során találkoznak, ez Izráelben ugyanis hosszas szertartás volt. Ne is terheljék magukat az emberi biztosítékok kellékeivel: erszény, táska, saru. Megélhetésükre vonatkozólag viszont fogadják jó lelkiismerettel azt a minőségű szállást és étkezést, amilyet felkínálnak, tehát ne járjanak házról házra. Feladatuk kettős: gyógyítsák a betegeket, és hirdessék, hogy elközelített az Isten országa. Akik ezt visszautasítják, azokkal közösséget a legcsekélyebb mértékben se vállaljanak.

„Ma éjjel kitörünk a várból, hogy meglepjük az alvó törököt” – az Egri csillagok részlete már homályosan jön elő, de a hajdani kisdiák rémületét szinte ma is érzem, ahogy ezek a katonák halálos veszélybe rohannak. A hasonlat: „bárányként küldelek titeket a farkasok közé” többjelentéses. Az ige hallgatói is emberek, bár sokszor farkasként viselkednek. A küldött viszont szelíd, mint az őt elküldő, és nem szegez erővel szembe erőt. Terelhető, mint egy bárány, hajlik az együttműködésre: nem „magányos farkas”. Szenvedéstűrő, mint a szenvedő Bárány, Jézus Krisztus. Békességes szóval jár, hiszen Isten jóakaratát hirdeti meg. És a végeredményt az őt küldőre hagyja, aki ismeri a szíveket.

Szilágyi László

Imaáhítat: 

Adjunk hálát, ha szenvednünk kell hitünk, reményünk, szeretetünk miatt! - 1Pt 2:19-21

Bibliaóra: 

Küzdj a testvéri egységért! – Róm 14:1-19; 15:1-7 (Róm 15:5-6)

DÉLUTÁN | 

Példás szolgálat

Igehely: 5Móz 17:14-20; Kulcsige: 5Móz 17:19 „Tartsa azt magánál, és olvassa azt egész életében, hogy megtanulja félni az Urat, az ő Istenét, s hogy megtartsa ennek a törvénynek minden igéjét, és teljesítse mindezeket a rendelkezéseket.”

Ó, jöjj szívembe, áldott Jézus! (HH 602) – ez az ének jött fel tavaly nyáron egy esti beszélgetésünkben Borikával, feleségemmel. A várad-belvárosi imaházban az istentiszteletek kezdőéneke volt ez, orgonakísérettel: az első F-hangot hosszan tartotta a síp, elindult az éneklés, és a lelkipásztor felsietett a szószékre. Élményt jelentett fiatal korunkban, ha egy vasárnap délután bemehettünk a „nagy imaházba”. Így hívtuk Szentjánoson az anyagyülekezetünket. Sok áldást adott az a 25 év, amit az ő főségük alatt töltöttünk.

Egy király fősége alá tartozni – ez az erős törekvés jellemezte magyar történelmünk több korszakát. A viharban menedék kellett. Egy erős király oltalmazott a háborúkban. Békeidőben meg boldogulás járt egy bölcs vezető nyomán. Nagyon szomorú, hogy ezek az eszményi állapotok ritkán álltak be, vagy csak rövid ideig tartottak.

Ha majd királyt emelsz magad fölé, ahogy a körülötted levő népnél is van (14. v.) – érezni, ugye, ebben a hűvös tartózkodást. Izráel népe teokráciában élt. A Sínai-hegyen kötött szövetség óta számukra az Úr az Isten. És aggodalmat is rejt a mondat, hogy a földi király uralkodása vajon nem fogja-e emberi indulatok és számítások miatt megzavarni az isteni Királlyal való szövetséget. Ezért igyekeztek a próféták tanácsolni nemcsak népüket, hanem annak királyait is.

A király, miután elfoglalja trónját, készítsen magának egy másolatot a törvénykönyvből (18. v.) – Ez olyan fontos, hogy a Mózes ötödik könyve innen kapta a kissé nehezen kiejthető címet: Deuteronómium. A görögből vett latinosított elnevezés azt jelenti: a törvény másolata vagy megismétlése. Hordja magával – szólt továbbá az utasítás –, olvassa, általa félje az Urat, és ebből fakadóan cselekedje meg a tanultakat.

Az anabaptistákat Erdélyben letelepítő Bethlen Gábort hadakozásai során állandóan kísérte egy társzekér a fejedelem azon könyveivel, amelyekről úgy gondolta, hogy szüksége lehet rájuk. Az emlékezet úgy tartja róla, a Bibliát 26-szor olvasta át. 49 évesen hunyt el. Békességes, felvirágoztatott országot hagyott itt.

Szilágyi László

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 16 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Mk 7:10–13; Kulcsige: Mk 7:10 „Mert Mózes ezt mondta: «Tiszteld apádat és anyádat”, és ezt: „Aki gyalázza apját vagy anyját, halállal bűnhődjék.»”

Vannak olyan szülők, akiket nehéz tisztelni. A buta ember okos gyermeke számára, akit nem támogattak a tanulásban, és egyedül ért el mindent, nagy kísértés lehet, hogy gúnyolja, mások előtt lejárassa apját. Az erőszakos ember bántalmazott gyermeke számára, aki tizenévesen elmenekül otthonról, nagy kísértés lehet, hogy kiadja haragját, ami az évek során fölgyűlt benne. A megalázott gyermek számára, aki egész életében becsmérlést kapott szüleitől, hogy nem fogja vinni semmire az életben, nagy kísértés lehet, hogy ezt az orruk alá dörgölje, majd ne segítsen rajtuk, amikor szükségük lenne rá.