2022. december 6., kedd

DÉLELŐTT | 
Téves csillagimádat

Igehely: ApCsel 7:37-43; Kulcsige: ApCsel 7:42a „Isten pedig elfordult tőlük, és kiszolgáltatta őket arra, hogy imádják az ég csillagseregét.”

A csillagok, csillagképek imádata a legősibb vallási kultuszok egyike. Izráel népének az egyiptomi fogság idején volt lehetősége megismerni, elsajátítani a csillagimádat vallását. Érdekes, hogy a Szaturnusz-imádatnak a jelképei ma is jelen vannak a zsidó világi kultúrában, de a keresztyén kultúra sem mentes a csillagimádat jelképeitől. A csillagok mindig elvarázsolták az embereket. Misztikusságuk, fényességük az emberekből csodálatot, imádatot váltott ki. A zsidók számára sokkal vonzóbb volt egy éjszakánként feltűnő csillagisten, mint a láthatatlan Isten. Az embereket mindig megkísérti a látható és kézzelfogható dolgok imádata.

Ma is sok emberrel találkozhatunk, akiket a „felvilágosodottságuk” ellenére az asztrológia világa varázsol el, a csillagoktól várnak útmutatást az életükre, azok állásától függően hoznak döntéseket. Valójában minden, ami Isten imádatától foszt meg minket, bálvánnyá válik az életünkben. Isten mindig is féltőn szerető Isten volt, aki egyedül méltó minden imádatunkra és hódolatunkra.

Vannak-e az életedben olyan bálványok, amelyek megfosztanak Isten imádatától?

Szabó Szilárd

DÉLUTÁN | 

Szellemét kitöltötte gazdagon ránk

Igehely: Tit 3:3-7; Kulcsige: Tit 3:5b-6 „Az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által, akit kitöltött ránk gazdagon Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk által.”

Az Újszövetségben gyakran olvashatunk Isten Lelkének a mértékéről. Pál apostol azt mondja az Efézus 5:18-ban, hogy teljesedjünk be a Lélekkel! Tehát a Szentlélek különböző mértékben lakozhat bennünk, ennek a mértéknek az arányában végzi a munkáját, és lesz nyilvánvalóvá bennünk. Pál mégis azt mondja itt, az olvasott igében, hogy Isten Jézus Krisztus által kitöltötte gazdagon ránk a Szentlelket. Tehát a bennünk lakozó Lélek mértéke nem Istentől függ, mert Ő azt bőséggel adta nekünk, nem Ő korlátozza a munkáját, hanem más akadálya van. A harmadik versben Pál bemutatja, hogy mivel voltunk tele megváltásunk előtt, és Isten miből mentett meg minket. Mi történik, hogyha megváltásunk ellenére ugyanezeket fogjuk cselekedni? Ha különböző élvezeteknek a rabjaivá válunk, irigyek, mások gyűlölői leszünk? Azt fogja magával hozni, hogy a lelkünk megtelik tisztátalansággal, és nem marad a Lélek bőségének hely abban. Isten ma is kínálja a Lélek gazdagságát Krisztus által. Kész a szíved fogadni és betelni vele?

Szabó Szilárd

 Napi áhítat

Igehely: 2Móz 13:17–22; Kulcsige: 2Móz 13:17–18 „Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé, bár az közel volt, mert úgy gondolta Isten, hogy hátha megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatér Egyiptomba. Ezért kerülő útra vezette Isten a népet a Vörös-tenger pusztája felé. Hadirendben vonultak el Izráel fiai Egyiptomból.”

„Megvan az ideje a harcnak és a harc kerülésének” (Préd 3:1). Felső tagozatosként belekerültem több olyan helyzetbe, aminek verekedés lett a vége. Az iskolában a verekedést nem nézték el. Viszont voltak olyan helyzetek, amikor ki kellett állnom magamért. Ennek volt pozitív és negatív eredménye is. Volt, hogy többet nem csúfoltak, de az ellenőrzőm kezdett telni a figyelmeztetőkkel. Sokszor kerültem dilemmába, hogy most kell harcolni, vagy nem kell harcolni?