2022. augusztus 25., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Isten állít helyre

Igehely: Hag 2:10-23; Kulcsige: Hag 2:23 „Így szól a Seregek Ura: Azon a napon a kezembe veszlek téged, Zerubbábel, Sealtíél fia, én szolgám – így szól az Úr –, és olyanná teszlek, mint egy pecsétgyűrű, mert téged választottalak ki! – így szól a Seregek Ura.”

Isten szeretetteljes fegyelmező és helyreállító munkáját ma is meg kell értenie és magáévá kell tennie minden keresztyén embernek. Az Ő helyreállító munkája életet mentő, kegyelmes cselekedet. Fegyelmező munkája megőriz minket a helyes úton, hogy mellette maradjunk, feléleszti szívünket, hogy visszaforduljunk hozzá, az élet és üdvösség forrásához, megőriz minket attól, hogy komoly kárt okozzunk magunkban és másokban, megszabadít minket az élet veszélyeitől és az eljövendő ítélettől, tanít és helyreigazít minket, hogy azok legyünk, akiknek szánt minket.

Mindezeknek a fényében nekünk soha nem szabad megfeledkeznünk az Úr megújító munkájáról, hanem inkább hálát kell adnunk ezért! A mi életünk olyan, mint egy hosszú utazás, amiközben gyakran eltévedhetünk. De ha mi nem is tudunk, az Úr vigyáz ránk, vezetni és óvni akar minden rossztól! Ezért, ha az Ő Igéjét szem előtt tartjuk, és követjük az Ő szeretetteljes utasításait, akkor nem tévedünk el.

Hogyan fogadjuk mi az Úr helyreállító munkáját? Hálásak vagyunk, amikor az Úr visszahelyez a helyes, egyenes útra?

Pardi Félix

DÉLUTÁN | 

Boldog, akinek bűnét nem rója fel az Úr

Igehely: Dán 9:8-19; Kulcsige: Dán 9:17 „Hallgasd meg mégis, Istenünk, szolgád imádságát és könyörgését, és ragyogjon rá orcád elpusztult szentélyedre, önmagadért, ó, Urunk!”

Dániel szíve szinte szétreped, ahogy érzelemdúsan kér, keres, zörget, esedezik, sír Isten előtt, hogy meghallgattatást és választ nyerjen kéréseire. Kérése sürgős, mert minden egyes nap, amíg a szent város romokban hever, és Isten gyermekei fogságban vannak, egy újabb nap, ami szégyent hozott az Úr nevére. Ezért Dániel erőteljesen esedezik. Nekünk is keresnünk kellene az Úr szent arcát dicséretek, hálaadás és esedezések közepette, hogy a családjaink, nemzetünk és a világ kétségbeejtő szükségleteire küldjön választ nekünk is sürgősen. Isten kész megbocsátani nekünk is. Boldogok lehetünk, ha az Úr nem rója fel bűneinket. De ennek van egy komoly feltétele: Dánielhez hasonlóan, a mi szívünk is őszinte kell, hogy legyen, igazából meg kell térni bűneinkből Istenhez. A megtérés azt jelenti, hogy elfordulunk a bűntől, és visszafordulunk Istenhez. Akármilyen borzalmas bűnöket követtünk is el, ha valaki igazán megtér, és az Úrban bízik a bűnbocsánatért, Isten könyörülni fog és megbocsát! Nincs ennél nagyobb áldás!

Pardi Félix

 Napi áhítat

Igehely: 2Móz 13:17–22; Kulcsige: 2Móz 13:17–18 „Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé, bár az közel volt, mert úgy gondolta Isten, hogy hátha megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatér Egyiptomba. Ezért kerülő útra vezette Isten a népet a Vörös-tenger pusztája felé. Hadirendben vonultak el Izráel fiai Egyiptomból.”

„Megvan az ideje a harcnak és a harc kerülésének” (Préd 3:1). Felső tagozatosként belekerültem több olyan helyzetbe, aminek verekedés lett a vége. Az iskolában a verekedést nem nézték el. Viszont voltak olyan helyzetek, amikor ki kellett állnom magamért. Ennek volt pozitív és negatív eredménye is. Volt, hogy többet nem csúfoltak, de az ellenőrzőm kezdett telni a figyelmeztetőkkel. Sokszor kerültem dilemmába, hogy most kell harcolni, vagy nem kell harcolni?