2022. augusztus 24., szerda

DÉLELŐTT | 
Ki hatalmazta fel a zsidókat az újjáépítésre?

Igehely: Ezsd 5:6-17; Kulcsige: Ezsd 5:11 „Ők azonban ilyen szavakkal feleltek nekünk: Mi a menny és föld Istenének a szolgái vagyunk, és újjáépítjük ezt a templomot, amely sok évvel ezelőtt épült. Izráelnek egy nagy királya kezdte építeni, és be is fejezte.”

Ahogy a templom újjáépítése megkezdődött, hivatalos vizsgálat indult el annak érdekében, hogy a helyi kormányzó megtudja, mi is történik igazán. Ezsdrás figyelmesen megjegyzi, hogy a történések mögött az Úr volt az, aki a kormányzó szívét előkészítette arra, hogy megengedje a zsidóknak, hogy dolgozzanak addig is, amíg Dárius királytól megtudja a részleteket. Isten szeme őrködött a népe felett, és védelmezte nemcsak a népet, hanem azt a munkát is, amire megbízta őket.

Hasonlóképpen vigyáz Isten a népére ma is, hűségesen őrizve minket a mindennapokban. Függetlenül attól, hogy kik vagyunk, hogy mi a napi elfoglaltságunk, ha mi igazán követjük az Urat, engedelmeskedve parancsainak, az Úr ott lesz velünk. Gondot visel rólunk, és megőriz minket életünk minden ellenségével szemben. Nem feltétlenül emel ki minket a próbából, de biztosan átvezet minket a próbákon. Békességet és erőt ad arra, hogy győzzünk a kísértések felett. A világ, mindezt látva, Istenhez fordulhat, mert ők is vágynak ilyen békesség és erő után, ami segít az élet próbái közepette.

Közelebb visznek-e téged a próbák Istenhez, vagy eltávolítanak tőle? Milyen bizonyságot mutatsz be a világ előtt?

Pardi Félix

DÉLUTÁN | 

Megvallom neked vétkemet

Igehely: Dán 9:1-7; Kulcsige: Dán 9:5 „Vétkeztünk és bűnbe estünk, megszegtük törvényedet és ellened lázadtunk, eltértünk parancsolataidtól és törvényeidtől.”

Dániel komoly aggodalmát fejezi ki Isten előtt szeretett népének jövője, valamint a népnek a babiloni elnyomás alatti fájdalmas szenvedése miatt. Több mint hetven éve szenvednek a fogságban, és a hosszú évek során Dániel látta az Úr népének gyötrelmeit, csüggedéseit, fájdalmait, és néha a reménytelenség érzete is ránehezedett. És most, immár, mint egy megvénhedett ember, azt tette, amit tehetett azért, hogy segítsen nekik: az Úrhoz fordult. Válaszokat keresett népe felől, és Isten vigasztalását kereste az Igében és a könyörgésben.

Milyen szép példa ez számunkra is az imádkozás és a Biblia tanulmányozása tekintetében! Ezért, mint Istenben bízó hívőknek, kötelességünk, hogy szorgalmasan és nagy igyekezettel olvassuk az Igét, és imádságban keressük az Úr arcát. Dániel megvallotta saját vétkeit és népének vétkeit is az Úr előtt. Milyen elevenek, életerősek lennénk mi is, ha több időt töltenénk Isten Igéjével, és mi is megvallanánk vétkeinket az Úr előtt! Dániel érezte a szívében, hogy imádkoznia kell. Nem tehet mást, csak Isten ígéreteibe kapaszkodva bocsánatért esedezik.

Valljuk meg mi is vétkeinket az Úrnak, és bocsánatot nyerünk!

Pardi Félix

 Napi áhítat

Igehely: 1Kir 12:6–16; Kulcsige: 1Kir 12:8 „De ő nem fogadta meg a tanácsot, amelyet a vének adtak neki, hanem tanácskozott az ifjakkal is, akik vele együtt nőttek fel, és az ő idejében álltak szolgálatba.”

Isten választott népe sohasem alkotott egységes királyságot. Dávid és Salamon birodalma Júda, Jeruzsálem és Észak-Izráel királyságaiból állt, akik egy rövid időre közös királyt választottak. Dávid családjának dinasztikus öröklését csak Jeruzsálem és Júda ismerte el. Az északi törzsek a Dáviddal kötött szerződés (2Sám 5:3) alapján fenntartották maguknak a királyválasztás jogát. Dávid személye összekovácsolta a népet, Salamont inkább csak elfogadták, de Roboámnak már bizonyítania kellett, hogy népének jólétét és nem saját büszke vágyait fogja szolgálni.