Igehely: Lk 21:5-19; Kulcsige: Lk 21:15 „Mert én adok nektek szájat és bölcsességet, amelynek nem tud ellenállni vagy ellene mondani egyetlen ellenfeletek sem.”
Várjuk, hogy az idő múlásával jobb lesz, nagyobb lesz a szabadságunk, kiszámíthatóbb, kényelmesebb lesz az életünk. De nem erről beszél Isten igéje, sőt éppen az ellenkezőjéről. Ha van valami, amivel büszkélkedhetünk – ahogyan a tanítványok a templom szépségével –, romhalmazzá lesz, menthetetlenül elpusztul. Jézus egyértelművé teszi a tanítványok előtt, hogy jön a veszedelem. Ezt nem ijesztésként mondja, hanem azért, hogy ne érje őket meglepetésként.
Mi is szeretnők tudni, hogy mikor jönnek a próbák, hogy ne érjenek váratlanul. De fel lehet-e egyáltalán készülni a veszteségekre, betegségekre, kellemetlen emberek támadásaira, bántalmazásokra? Őszintén el lehet énekelni: „Sújtson bár próba, érjen száz veszély, sötét ijesztőn törjön rám az éj… akkor sem félek, nem csüggedek el…” (HH 654)? Vannak felkészítő intelmei Mesterünknek: „vigyázzatok, hogy meg ne tévesszenek titeket… ne rettenjetek meg… ez alkalom lesz nektek a tanúságtételre!”, de a legfontosabb, hogy a vész idején Ő mellettünk lesz. Bátorít ígérete: „én adok nektek szájat és bölcsességet, amelynek nem tud ellenállni, vagy ellene mondani egyetlen ellenfeletek sem.”
Nagy István
A tanítványok nagyravágyása
Igehely: Lk 22:24; Mt 20:25-28; Kulcsige: Lk 22:24 „Versengés is támadt közöttük, hogy melyikük a legnagyobb.”
Hamar kimondjuk másokról, hogy gyarló, esendő, bűnös. De mi van velünk, hívőkkel? Mi különbek vagyunk? Igénkben láthatjuk: a kiválasztottak is ugyanolyan gyarló emberek, mivel versengeni kezdenek egymás között. Jézus a szenvedéseire készül, ezt sugallja szavaival tanítványai felé, és ezek után a tanítványok rátérnek egyik kedvenc témájukra, hogy ki a legnagyobb közöttük. Társadalmunk is ezt szajkózza: aki versenyképes, az életképes. Versenyeztetni kell az embereket, hogy ki a jobb, ki az ügyesebb, ki az érdemesebb. Azt kifizetődő foglalkoztatni. A teljesítmény alapján kell mérni az embert.
Isten országa másként működik. Mi nem e világból valók vagyunk. Ma újból erre nevel szeretett Megváltónk. Nem a hatalmi pozícióval van a baj! Minden családapa Istentől kapott felhatalmazást, mint a család feje, a hatalom gyakorlására. Hatalmat gyakorolni egyetlen ember felett is lehet. Itt Jézus azt hangsúlyozza, hogy közöttünk ne úgy legyen, ahogy a társadalomban látjuk, hanem ahogyan Ő gyakorolta a hatalmat. A legnagyobb a legkisebbként szolgált. Egész élete szolgálat volt mások felé, halála pedig váltság sokakért!
Nagy István
Új hozzászólás