Igehely: Zsid 11:23-31; Kulcsige: Zsid 11:24-26 „Hit által tiltakozott Mózes, amikor felnőtt, hogy a fáraó lánya fiának mondják. Mert inkább vállalta Isten népével együtt a szenvedést, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét, mivel többre becsülte Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot, mert a megjutalmazásra tekintett.”
Mózes élete a hitnek köszönhető: szülei hite miatt maradt életben, aztán pedig hitből való cselekedetek sorozatát élte át. Mikor először elhagyta Egyiptomot, az nem az Istenbe vetett hite miatt volt: gyilkosság miatt menekült. A kivonulás már hitből volt: ahelyett, hogy egyiptomi főúr legyen, inkább választotta a zsidó néppel való együtt nyomorgást, mely azzal kezdődött, hogy előttük a tenger volt, utánuk az üldöző hadsereg. Hit által vállalta a sivatagi bolyongást a paloták kényelme helyett.
Jól választott: mintha végig látta volna, hogy mi következik. A hit nem vak. Látja, amit a földi szem nem lát, és az emberi értelem bolondságnak tart.
Kisded Ernő
Péter ígérete és tagadása
Igehely: Mt 26:31–35, 69–75; Kulcsige: Mt 26:33 „Ekkor Péter így szólt hozzá: Ha mindenki megbotránkozik is benned, én soha meg nem botránkozom.”
Péter nem számította magát a ,,mindenki” közé: a gyengék, a kezdők, a bűnösök közt megtörténhetik, hogy ígéretüket megszegik, letagadnak valamit, de ővele soha nem eshet ez meg. Biztos, hogy nem hitte el Jézus szavait sem, hogy ,,még ezen az éjszakán, mielőtt a kakas megszólal…” Ennél jóval többnek gondolta magát.
És beteljesedett, ami jobb lett volna, ha nem történik meg. Péter keservesen sírt, amikor szembesült saját valóságával, teljesítményével, a Jézushoz való hozzáállásával. Javára vált.
Az ígéretekkel kapcsolatban a legkülönbek is eleshetnek. Ezt akarja ellenségünk. A felfuvalkodást kísérik meggondolatlan ígéretek, amiket nem tudunk teljesíteni, és következik az elesés. Az alázatos ember viszont kétszer meggondolja, mielőtt megígér valamit, mert tudatában van korlátolt mivoltának.
Kisded Ernő
