Igehely: Zsid 10:19-31; Kulcsige: Zsid 10:23a „A testét pedig megmosták tiszta vízzel. A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk, mert hű az, aki ígéretet tett.”
A levél írója az eddigi részekben párhuzamosan mutatja be a mózesi törvény elemeit, és azok beteljesedését az Úr Jézusban. A törvény szerinti áldozatot periodikusan ismételni kellett, és remélték, hogy Isten elfogadja azt. Jézus ellenben egyszer áldozta fel magát, tudatosan, minden bűnre bocsánatot szerző áldozatot mutatva be. Ez az áldozat örökre érvényes, nem kell ismételni (Zsid 10:12-14). Nehéz volt ezt elfogadni, felfogni a zsidó ember számára, akinek a törvény, a templom és az áldozatok voltak az élet alapkövei.
Ma nekünk könnyebb Jézust elfogadni? Annyi minden szól ellene (tudomány, hiedelmek), ám mégis csak Ő a kapu, Ő az út, amely a mennybe visz. Minden adott. A mi dolgunk, hogy ,,járuljunk oda”, aztán maradjunk meg az úton, a hitben, ragaszkodjunk a reménységhez. Mi a reménységem? Hogy Jézus, aki feláldozta magát, meg is tart arra a napra, amikor maga elé állít, mint menyasszonyát.
A reménység ellentéte a hitetlenség, a reménytelenség, mely arra ösztönöz, hogy tegyek valamit, szerezzem meg saját magam az üdvösségemet, ne bízzam rá magam arra, amit Jézus tett.
Miközben ragaszkodom az Úrba vetett reménységhez, vigyázok testvéremre is, ő se szakadjon le, sőt segítem előre. Aki eltér ettől az úttól, magát az Urat hagyja el, veti meg. Különösen, ha tudatosan cselekszi ezt, honnan, kitől várja még a bocsánatot? Nem marad hátra egyéb, mint az ítélet félelmetes várása.
Eljön a nap, mikor minden ember az Isten mérlegére, kezébe kerül. A gonoszokat ez a kéz összeroppantja, a szeretett gyermeket viszont befedezi.
Ragaszkodjunk szilárdan Jézushoz! Nincs más út az Atyához.
Kisded Ernő
Imaáhítat: Könyörögjünk, hogy meg ne fogyatkozzék a hitünk! – Lk 22:31-32
Bibliaóra: Ő a jó pásztor – Jn 10:1-30 (Jn 10:14-15)
Teljesítsd az Úrnak tett fogadásaidat!
Igehely: 4Móz 32:1–24; Kulcsige: 4Móz 32:24 „Építsetek hát városokat családotoknak és aklokat nyájaitoknak, de amit kimondtatok, azt tegyétek meg!”
Ígéret alatt egy a jövőben beteljesítendő vállalást értünk. Ennek ünnepélyes formája a fogadalom. Kifejezi valakinek a szándékát arra nézve, hogy valamit meg kíván tenni a jövőben. Egészséges kapcsolatban lehet egy ígéretre alapozni, mert megbízom abban, aki az ígéretet tette.
Az olvasott igeszakasz egy olyan élethelyzetet mutat be, amire nem volt előre elrendelt szabály. Ruben és Gád fiai javaslattal jönnek Mózes elé, ami szerintük előnyös lenne családjaik számára. Mózes gyanakodva fogadja, mivel tudja: rossz vége is lehet a döntésnek. Feddő szavai próbaként állnak a férfiak előtt. Jószándékukat, őszinteségüket bizonyítja, hogy elmagyarázzák, hogyan gondolták el tervük megvalósítását, és áldozni is készek azért, hogy családjuk, állataik jól éljenek.
Mózes elfogadja a javaslatot, de eléjük tárja az ígérethez kapcsolódó legfontosabb szabályokat, melyek mai napig érvényesek minden emberre nézve:
Az ígéretet meg kell tartani. Nem elég a jó szándék, a szép szavak.
Ígéreteimet – ha embernek tettem is – Isten is hallja és számontartja.
A meg nem tartott ígéret vétek Isten ellen és ember ellen is.
A be nem váltott ígéret Isten büntetését vonja maga után, ellenben aki megtartja ígéretét, áldást nyer.
Ígéretem be nem tartása hazugságnak minősül, ami miatt mások káromolhatják az igazság útját (2Pt 2:2).
Ilyen látásom van nekem is az ígérettel kapcsolatban?
Kisded Ernő
