2021. szeptember 16., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A bűnért adott tökéletes áldozat

Igehely: Zsid 9:23-28; Kulcsige: Zsid 9:28 „Úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye. Másodszor majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják őt üdvösségükre.”

A rendszeresen bemutatott ószövetségi áldozatok nem voltak képesek végleges megoldást nyújtani az emberiség bűnének kérdésére. A végleges megoldáshoz ennél különb áldozatra volt szükség, Krisztus tökéletes, bűntelen áldozatára a kereszten. Miután áldozatát az Atya előtt bemutatta, a mennybe ment, hogy értünk Isten előtt megjelenjék, ott közbenjár és esedezik értünk.

Az ószövetségi főpap az engesztelési ünnepen, évenként egyszer, egy áldozati állat vérével ment be a szentek szentjébe, hogy a nép és a maga bűneiért engesztelést végezzen. Ezzel szemben Jézus Krisztus tökéletes áldozata elég a világ minden bűnére, és ezzel végleg eltörölte a bűnt.

A földre született emberek életét szemlélve, ki korábban, ki később, de elhagyja e földi létet. Ez Isten által elvégzett dolog, ezt követi a számadás, az ítélet. Jézus Krisztus először a földre jött, hogy bűneinkért feláldozza magát. Másodszor bűn nélkül fog megjelenni értünk, akik készen várjuk Őt, üdvösségünkre.

Ébredj fel lelki álmodból, az Úr második eljövetele közel van! Kész vagy-e a Vele való találkozásra?

Kelemen Sándor Tomi

DÉLUTÁN | 

Isten ígérete, ha késik is, beteljesül

Igehely: Hab 2:1–4; Kulcsige: Hab 2:3 „Eldöntött dolog már, amiről kijelentést kaptál, hamarosan célhoz ér, és nem okoz csalódást. Ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el.”

A próféta az Úr előtt panaszkodik a közeledő ítéletet látva, amit Ő kimondott népére annak bűnei miatt. Hirdeti az eljövendő veszedelmet, amit Isten a káldeusok seregeinek pusztítása által helyez kilátásba. A próféta az Úrtól kapott őrhelyére áll, megáll a bástyán. Vigyáz és figyel, várja az isteni kijelentést. A felelet nem késik, választ nyer, amelyben bizonyossá válik a próféta számára, hogy a látomás formájában kapott kijelentés egy bizonyos időre szól. Azért, hogy ne vesszen el a feledés homályába, a kor szokása szerint kőtáblákra kellett vésnie, hogy az isteni kijelentés időtállóan emlékezetben maradjon. Az Istentől kapott ígéret a beteljesülés felé halad, ha késik is, nem marad el. A rendelt időben bizonyos annak beteljesülése. Végül az ítélet eszközei, a káldeusok is ítélet alá kerülnek.

Az Úr a mindenkori viszontagságos időkben már az eljövendő ítélet előtt megmutatja szolgáinak az élet és a megtartatás egyedüli útját: „...az igaz pedig az ő hite által él” (Hab 2:4b). Ragadjuk meg teljes hittel a számunkra Krisztus áldozatában felkínált megtartatás ígéretét az örök életre!

Kelemen Sándor Tomi

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 34:1-17 Kulcsige: 2Krón 34:3 „Uralkodása nyolcadik évében, már ifjúkorában elkezdte keresni ősatyjának, Dávidnak az Istenét. Tizenkettedik évében kezdte megtisztítani Júdát és Jeruzsálemet az áldozóhalmoktól, az Aséra-szobroktól, a faragott és öntött bálványoktól.”

Mekkora ajándék, ha egy ifjú nem csak az életet fedezi fel, hanem abban Isten kegyelmét és vezetését is. Az ifjúság egyik legpozitívabb jellemzője az elszántság. Amíg az idősebbek könnyebben belenyugszanak a változhatatlanba, megszokják a visszás állapotokat az egyházban, társadalomban egyaránt, addig az ifjúságnak van érzéke arra, hogy ne legyen olcsó megalkuvó, állhatatosan kitartson egy nemes cél érdekében.