Igehely: 1Jn 2:12-17; Kulcsige: 1Jn 2:12–13 „Írok nektek, gyermekek, mert megbocsáttattak bűneitek az ő nevéért. Írok nektek, apák, mert ismeritek azt, aki kezdettől fogva van. Írok nektek, ifjak, mert legyőztétek a gonoszt.”
Isten az Ő kegyelmességéből különös módon és személyesen is szól az emberhez életében többször is, hogy megmentse őt a kárhozattól. (Jób 33:14-17, 29) Ma is többféleképpen szólítja meg az embereket: igehirdetők, gyülekezet, média és különféle élethelyzetek által. A mai igénk emlékeztet, hogy az írott Ige Istentől küldött üzenet, ami minden korosztálynak szól, tanításként és útmutatásként a hitéletben. János az ,,élet Igéjéről”, mint történelmi valóságról ír, aki megjelent Isten Fiaként, aki az élet világossága, és akiben van az örök életünk. A nekünk küldött üzenet ez: ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Nyilván nem az anyagvilágot értjük ezalatt, hanem a meghatározott magatartástípusokot, mint: gonoszt kívánó, kérkedő, önző stb. Egyszóval az óemberi természet megnyilvánulásait kell meggyűlölnünk, „mert mindaz, ami a világba van, a test kívánsága, szemek kívánsága és az élet kérkedése, nem az Atyától van, hanem a világból.” (1Jn 2:16)
Hadd kérdezzem meg, mennyire utasítottad ki ezt a fajta világot életedből? És mennyire van meg benned az Atya szeretete?
Fodor Barnabás
A dicső új élet
Igehely: 2Tim 4:6–8; Kulcsige: 2Tim 4:8 „Végül eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró azon a napon; de nemcsak nekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.”
Földi élete végén az apostol sok küzdelem, harc és szenvedés után megírja Timóteusnak a győztes élet himnuszát: ,,mert én immár megáldoztatom, elköltözésem ideje beállott.” Vége a harcnak, vége a sok fáradozásnak, könyhullatásnak, kísértésnek, mert „a nemes harcot megharcoltam”. Pál elmondta, de én és te? Mi elmondhatjuk, amikor majd ott állunk életünk végén: „futásomat elvégeztem”? Esténként tudtuk-e napjainkat úgy zárni, hogy köszönöm Istenem!? Köszönöm azokat a jó cselekedeteket, amelyeket elém hoztál, hogy azokban járjak!?
A próbák, kételyek, sátáni támadások, hamis atyafiak, éhség és szomjúság között megtartottad-e a hitet hiba és kételkedés nélkül? Így, ha szólít az Úr, örömmel mondhatod majd: „végezetre eltétetett nékem az élet koronája, melyet megad nékem az Igaz Bíró”. Ő, akinek hatalmában van a világmindenség, aki öröktől fogva Örökkévaló.
Ez a lehetséges legnagyobb és felmérhetetlenebb örökség azoknak, akik megharcolták a nemes harcot. Tedd ezt minden nap, és a jutalom nem marad el szerető Istenünk dicsőséges országában.
Fodor Barnabás
