2021. október 2., szombat

DÉLELŐTT | 
Tiszta lelkiismerettel mások javát szolgálva

Igehely: Zsid 13:17-25; Kulcsige: Zsid 13:18 „Imádkozzatok értünk! Mert meg vagyunk győződve arról, hogy lelkiismeretünk tiszta, hiszen mindenben helyesen akarunk eljárni.”

A Biblia elénk tárja először Jézus szenvedését, majd apostolai áldozatos fáradozását, hogy megérthessük, milyen az a szeretet, mely másokat önmaga és személyes érdekei elé helyezve munkálkodik. A Szentlélek vizsgálja tetteink mozgatórugóit, és lelkiismeretünkön keresztül jelzéseket ad nekünk. Tetteinket, indulatainkat összeméri Krisztussal, és amikor eltérést talál az ő mértékétől, akkor jelez: Vigyázz, Isten gyermeke, tetted nem találtatott teljes értékűnek Isten előtt. Példaként vegyünk egy hívő vállalkozót, akinek éber lelkiismerete van: anyagi előnyeiért alul fizeti alkalmazottjait, de nyugtalanítja a lelkiismerete, ezért béremelést ad nekik. Győzött az Úr. Másik eset: a gyülekezet anyagi téren felelőssé tesz valakit, aki az utolsó fillérig mindenben hűségesen jár el a rábízottakkal. Lelkiismerete tiszta, és nagy belső békességgel él, mert Krisztushoz igazítva teljesítette feladatát. Pál gyűjtést szervezett a nélkülöző jeruzsálemi gyülekezetnek, és mindenben úgy járt el, ahogy ez Krisztus apostolához illik. Az ilyen példák nagyon erőssé teszik a testvérközösséget, ahol a hívők összhangban vannak a Szentlélek által felügyelt lelkiismeretükben, és ugyanígy tisztelettel nézhetnek társaikra is. Ez az Úr méltó dicsőítése.

Lukács Tamás

DÉLUTÁN | 

Megszabadult kereső

Igehely: Zsolt 34:5–7; Kulcsige: Zsolt 34:7 „Kiáltott az elesett, az ÚR meghallgatta, és minden bajából kiszabadította.”

Szívünket örvendezteti és felbátorít ez a bizonyságtétel. Íme, egy hívő az ősi időkből, aki élete során súlyos rettegést kiváltó körülmények közé került, és ott kiszolgáltatva érezte magát. Aztán jött a felismerés: Istennél van a megoldás. És imádkozott. Feltárta az Úr előtt félelmeit, kimondta, amit embernek talán szégyellt volna elmondani: Uram, félek, Uram, rettegek. Ahogy megosztotta Istennel szorongásait, valami megváltozott. Felismerte, hogy nincs egyedül, és nincs kiszolgáltatva. Az ellenséges környezet stratégiai módszere, hogy áldozatával elhiteti: egyedül vagy, nincs segítőd. Az Úr jelenléte azonban megváltoztatta az erőviszonyokat. A szorongatott helyzet megszűnt, a félelem bilincsei lehullottak. És a megszabadult istent kereső énekelni kezdett. Elmondta, milyen is az ő segítője, aki meghallgatta, kimentette félelmei közül. Nincs nagyobb öröm az emberi életben, mint amikor ráérzünk Isten jelenlétére, Aki ismeri gondolatainkat, titkainkat, és igazából ő tudja, hogy mire van szükségünk. Az Úrral való kapcsolatunk fontos részletét emeli ki Pál apostol, amikor a krisztusi szabadságtól eltérő galáciai hívőket gondozza: „megismertétek az Istent, sőt … megismert titeket az Isten”. (Gal 4:9)

Lukács Tamás

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 25:23–33; Igehely: 1Sám 25:28 „Bocsásd meg azért szolgálód hibáját, mert a te házadat, uram, bizonyosan maradandóvá teszi az Úr, hiszen az Úr harcait harcolod, uram, és nincs benned semmi rossz, mióta élsz.”

A ránk következő héten több alkalommal is ószövetségi csatákról, háborúkról fogunk olvasni. Ezekből nem csupán történeti információkat, nem is haditechnikai ismereteket kapunk, hanem a lelki éle-tünkhöz és lelki harcainkhoz tanácsokat, alapelveket. Abban, ahogy Isten az ószövetségi hősökhöz szólt, amit azok tettek, és ahogyan reagáltak az Isten akaratára, mi magunk is az Úr szavát hallhatjuk meg. Így Dávid története Nábállal és Abigaillal számunkra is tanulságos.