2021. október 13., szerda

DÉLELŐTT | 
Aki hisz, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek

Igehely: Jn 7:37-44; Kulcsige: Jn 7:38 „Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek.”

Egyedülálló tér és idő szempontjából az a tanítás és prófécia, amelyet Jézus Krisztus itt elmond. Hallgatói a leigázott ország politikai vezetői és a köznép. Egyesek hisznek benne, mások a halálát akarják. Keresik Őt, hallani akarják, de nem értik, és merényletet készítenek ellene. Ebben az ellentmondásos helyzetben eléjük áll Isten Fia. Ő ma is ott jelenik meg, ahol Szellemben és igazságban keresik Őt. Hívja az éheseket, a szomjazókat, a szegényeket és a periférián élőket. A legmélyebb felismerést, empátiát nem a tősgyökeres jeruzsálemiek, hanem a vidéki zarándokok nyilvánították iránta, akik a csodáiban, kisugárzásában, szavaiban Istent látták. Hallanod kell Őt, és személyes hit által szellemedbe befogadnod, hogy felülről születhess, és Isten gyermekévé válhass. Isten odaíratta már a közvetlen következő mondatba, hogy kicsoda ez az élő víz: maga a Szentlélek (2Pt 1:21). Ő kiárad, ha szomjazol rá. Isten összekapcsolódik veled, és életed részévé válik. Nem azért tölt be a Szentlélek, hogy gőg támadjon benned, hanem hogy megerősítsen téged, és áldást vigyen általad a környezetednek is.

Van-e természetfeletti megtapasztalásod az élő víz folyamáról? Kérd Őt alázattal!

Buzle Dániel

DÉLUTÁN | 

Kiemelkedő hit és gyógyulás

Igehely: Lk 7:1–10; Kulcsige: Lk 7:7 „Ezért magamat sem tartottam méltónak arra, hogy elmenjek hozzád, hanem csak szólj, és meggyógyul a szolgám.”

A hegyi beszéd elmondása után Jézus Kapernaumba ment. Egy pogány százados zsidó elöljárókat küldött, hogy kérjék meg az Urat, gyógyítsa meg a szolgáját, aki halálán van, és nagy kínokat szenved (Mt 8:6). A százados példát mutatott mindenekelőtt abban, ahogyan értékelte embertársát: a (rab)szolgája nála nagy becsületben volt, annak ellenére, hogy már haldoklott. Mégis, mit meg nem tesz érte! Értékeket megtagadó világunkban megtanulhatjuk ettől a pogány katonatiszttől, hogy becsüljük meg embertársainkat: munkatársainkat, szomszédjainkat, rokonainkat, ismerőseinket, a románt, a magyart, a cigányt is!

Továbbá példát ad abban is, ahogyan értékelte önmagát. Miközben a zsidók kijelentik: „méltó arra, hogy megtedd ezt neki”, eközben ő azt üzeni: „nem vagyok méltó arra, hogy a hajlékomba jöjj”! Ne gondoljuk, hogy nem számít, mit mond rólunk a világ! De még fontosabb, hogy milyennek értékeljük mi magunkat! Végül abban ad példát, ahogyan viszonyult Jézushoz: mert hinni az Ő hatalmában és istenségében. Az ilyen hitet Jézus értékeli és megjutalmazza.

Borzási István

 Napi áhítat

Igehely: Mk 7:10–13; Kulcsige: Mk 7:10 „Mert Mózes ezt mondta: «Tiszteld apádat és anyádat”, és ezt: „Aki gyalázza apját vagy anyját, halállal bűnhődjék.»”

Vannak olyan szülők, akiket nehéz tisztelni. A buta ember okos gyermeke számára, akit nem támogattak a tanulásban, és egyedül ért el mindent, nagy kísértés lehet, hogy gúnyolja, mások előtt lejárassa apját. Az erőszakos ember bántalmazott gyermeke számára, aki tizenévesen elmenekül otthonról, nagy kísértés lehet, hogy kiadja haragját, ami az évek során fölgyűlt benne. A megalázott gyermek számára, aki egész életében becsmérlést kapott szüleitől, hogy nem fogja vinni semmire az életben, nagy kísértés lehet, hogy ezt az orruk alá dörgölje, majd ne segítsen rajtuk, amikor szükségük lenne rá.