2021. november 23., kedd

DÉLELŐTT | 
Dávid nem tűrte a gyalázkodást

Igehely: 1Sám 17:11–33; Kulcsige: 1Sám 17:26 „Akkor Dávid megkérdezte a mellette állóktól: Mi lesz a jutalma annak, aki megöli ezt a filiszteust, és megmenti Izráelt a gyalázattól? Mert ki ez a körülmetéletlen filiszteus, hogy gyalázni meri az élő Isten seregét?”

Dávid udvari muzsikás szolgálatát megszakította a filiszteusok fenyegetése. Így hát a seregek csatarendben álltak a Jeruzsálemtől néhány kilométerre húzódó Élá völgyének szemközti oldalain. Az egymással szemben álló csapatok úgy határoztak, hogy a csata kimenetelét két harcos párviadala fogja eldönteni. A filiszteusok egy olyan félelmetes harcost állítottak ki Góliát személyében, akinek egész Izráelben nem akadt méltó ellenfele – még Saul személyében sem. Termetének nagyságával, fegyverzetének kiválóságával és szitkozó gúnyolódásával sikerült megfélemlítenie Isten népét. Dávid, mihelyt tudomást szerzett a nehéz helyzetről, megerősítve kiválasztását és elhívatását, nem tűrte a gyalázkodást, mivel a támadás Isten ellen irányult. „Mert ki ez a körülmetéletlen filiszteus, hogy gyalázni meri az Isten seregét?” (1Sám 17:26b) Mindössze az Istenbe vetett bizalmával, egy parittyával, valamint öt sima kővel volt felfegyverkezve - és legyőzte Góliátot. Így törölte le a gyalázatot Izráel népéről.

Te mit szoktál tenni, amikor Istent és az ő népét gyalázzák? Meddig tűröd még a gyalázatot?

Vajda Miklós

DÉLUTÁN | 

Isten önmagáért cselekszik

Igehely: Ez 36:24–32; Kulcsige: Ez 36: 32 „Nem tiértetek cselekszem – így szól az én Uram, az Úr –, tudjátok meg ezt! Szégyenkezzetek, és piruljatok életetek miatt, Izráel háza!”

Csodálatra méltó az, ahogyan Isten cselekszik az ő népével: fölveszi a pogányok közül, egybegyűjti a tartományokból, beviszi az ígéret földjére, megtisztítja, megújítja, gondoskodik róla és bűnbánatra vezeti. Elgondolkoztató, hogy miért teszi? Az ember, elfogultságában a teremtményt helyezi a középpontba. A Szentírás azonban megadja a választ, azt mondja az Úr: „Nem tiérettetek cselekszem – így szól az én Uram, az Úr -, tudjátok meg ezt! Szégyenkezzetek, és piruljatok életetek miatt, Izráel háza” (Ez 36:32). Isten kijelenti, hogy megújítja Izráelt, de nem őérettük, hanem az Ő szent nevéért cselekszi. Izáelnek nem volt önmagában értéke, amely arra késztette volna Istent, hogy tegyen valamit érte. Ahogyan Izráel népének nem volt semmi érdeme abban, amit cselekedett vele Isten, nekünk, újszövetségi népnek sincs semmi érdemünk. Isten mindent az Ő Szent Fiára nézve cselekedett. „Bizony, tőle, általa és érte van minden: övé a dicsőség mindörökké. Ámen.” (Róm 11: 36)

Vajda Miklós

 Napi áhítat

Igehely: Róm 15:13–16 Kulcsige: Róm 15:14 „Én pedig, testvéreim, magam is meg vagyok arról győződve, hogy ti is telve vagytok jósággal, telve minden ismerettel, és hogy egymást is tudjátok tanítani.”

Továbbadni a jót – ez nemes szolgálat és üdvös munka. Csak azt tudjuk továbbadni, amink van. Emlékszünk még vasárnapi témánkra: Betöltekezni a jóban való gyönyörködéssel. Az apostol a római gyülekezetről megállapítja, hogy telve vannak jósággal, a jó ismeretével és azzal a képességgel, hogy egymást is tudják tanítani, inteni! Olyan szolgálatot végez Pál apostol, amit az evangélium papi szolgálatnak nevez. Ez egy közös, a hívekkel együtt végzett szolgálat, amit egyetemes papság elvének nevez az egyház. Továbbadni, amit az Úrtól kapunk.