Igehely: Zsolt 36:1-12; Kulcsige: Zsolt 36:9 „Dúslakodnak házad bőségében, örömöt árasztasz rájuk, mint patakot.”
Dávid a 6. versben égig érő kegyelemről beszél. Azonban kétféle ember van: az egyik megveti ezt a kegyelmet, a másik megragadja. Előbbieket az Ige gonosznak nevezi, hamisnak, és nincs előttük istenfélelem. Számukra gyönyörűség, ha bűnt cselekedhetnek, mind a szívük, mind pedig a szájuk gonoszsággal van telve. Az utóbbiak azonban azok, akik megragadják a kegyelmet és nekik menedékük lesz az Isten. Ők a jó időkben is Istenük jelenlétében maradnak, de a nem szeretem napokban, a veszedelem idején, a bajban, a gyászban, a betegségben, a szenvedésben is oda tudnak menekülni mennyei Atyjukhoz, és oltalmat találnak.
Az égig érő kegyelmet megragadó ember bővölködő lesz. A Krisztusban felénk nyújtott kegyelmet megragadva, a megtérő bűnös jogosult lesz Isten teljes felbecsülhetetlen gazdagságára. Nem kell csaljon, hosszú távon szűkölködjön vagy beszűkült életet éljen. Ami Isten házában fellelhető, abból mind részesülhet ő is.
A kegyelmet megragadó embert Isten a gyönyörűségeinek folyóvizéből itatja. És az ilyen ember lelkiekben is olyan gazdag lesz, hogy tud másoknak adni és utat tud mutatni ahhoz a forráshoz, amelyre rátalált, és megelégítette őt.
Kelemen Sándor
Isten haragja valóságos
Igehely: Jn 3:35–36 „Az Atya szereti a Fiút, és kezébe adott mindent. Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem Isten haragja marad rajta.”
A János evangéliuma 3. fejezetéből ránk ragyog a sokak által ismert igeversben Isten nagy szeretete. És ez a szeretet, ha nem értjük meg helyesen a hátterét, nagyon elbillenti a mérleg nyelvét. Ez a szeretet csak Isten haragjával együtt említve teljes és van egyensúlyban.
Krisztusnak nem egyéb miatt kellett meghalnia, mint Isten haragja miatt. Isten haragszik a bűnért, haragszik az emberek által elkövetett bűnökért, sőt azok el is választják az embert a szent Istentől. Isten számonkéri a bűnöst az elkövetett bűnért és egy módon büntetheti meg, úgy, hogy örökre Tőle elszakadva marad.
Isten azonban szeret, nem akarta a halálunkat, hanem hogy megtérjünk és éljünk. Összes bűnünket Krisztusra tette és Benne büntette meg a bűnt. Így igazságos ítéletében a Golgotán, Krisztus keresztjén Isten haragja kiengesztelődött. Aki ezt hittel elfogadja és engedelmeskedik, Krisztusnak él és nem lát majd halált. Aki azonban nem hisz, az elkárhozik, az a maga bűneiért Isten haragját kapja, vagyis rajta marad az, és az igazságos büntetést fogja szenvedni örökre. Higgyünk és hirdessük ezt, hogy némelyek megmeneküljenek.
Kelemen Sándor
