2021. március 28., vasárnap

DÉLELŐTT | 
A jövendő ország ünneplése

Igehely: Mk 11:1-11; Kulcsige: 11:10 „Áldott a mi atyánknak, Dávidnak eljövendő országa! Hozsánna a magasságban! Mk”

Ünnepeink mind Jézus Krisztus személyéhez kapcsolódnak. Mindegyik ünnepünk középpontjában Jézus egykori életeseménye vagy pedig egy beteljesülésre váró ígérete van. Amikor Jézus a földön volt, egy eljövendő országra mutatott, melyet megígért a követőinek. Tudjuk, hogy sokan ezt félreértették már akkor, de sajnos többen félreértik még ma is, mert jólétet várnak Krisztus követésétől. A Jézust ünneplő sokaság nem volt tisztában azzal, hogy Jézus küldetése sokkal nemesebb, mint az ő kicsinyes elképzelésük. Az eljövendő ország számukra az azonnali szabadulást jelentette, míg Jézus sokkal tovább mutatott és sokkal nemesebb cél felé haladt.

Amit ebben a leírásban megfigyelhetünk az az, hogy Jézus szolgálatra hív. Szolgálattal bízta meg tanítványait. Ő sokkal alkalmasabb lett volna a feladatra, de Ő mégis tanítványait kérte fel. Mielőtt kiküldte volna őket, elmagyarázta nekik a feladat minden részletét, tehát ismerte azt, hogy mivel is fog ez járni. A szolgálatra Jézus bíz meg minket is. Ő nem szorul a mi segítségünkre, de mégis szeretetéből kifolyólag be akar vonni és tanítani akar a szolgálat által is. Ha nehéznek érezzük a szolgálat terhét, akkor gondoljunk arra, hogy Jézus ismeri azokat a nehézségeket és erőt is fog adni azokhoz.

Egy másik oldala a szolgálatnak, hogy azt felkérésre és önkéntesen is kell végezni. A tanítványok és az állat gazdái felkérésre szolgáltak, míg a jeruzsálemi emberek önkéntesen. A szolgálat sosem jár áldozatok nélkül. Volt, aki a haszonállatát adta oda, míg mások a nagyon értékes felsőruhájukat áldozták oda Jézus tiszteletére. Ahogy akkor, úgy ma is szükséges áldozatot hozni a szolgálat érdekében. Van, amikor az időnket, anyagiakat, máskor a kényelmünket, saját javunkat kell odaáldoznunk.

Számunkra öröm azt tudni, hogy vár ránk egy romlás nélküli ország, mely már most a miénk. A legtöbb, amit tehetünk a földi életünkben, az a szolgálat. Jézus arra hívott minket, hogy szolgáljuk Őt és használjuk azt, amit nekünk adott Isten országának építésére.

Milyen lehetőségek adódnak ma a szolgálatra? Szolgálsz önkéntesen és felkérésre is? Milyen áldozatot kell ma meghoznod a szolgálat érdekében?

Budai Dániel

Imaáhítat: 

Dicsőítsük az Úr Jézust, mint erre egyedül méltó Királyt! – Jel 19:16

Bibliaóra: 

A Szabadító – Ézs 62:10-12; Zak 2:14-17 (Károli f. – Zak 2:10-13) (Zsolt 95:1)

DÉLUTÁN | 

Örvendezz teljes szívből!

Igehely: Zof 3:14–17; Kulcsige: Zof 3:14 „Ujjongj, Sion leánya! Kiálts örömödben, Izráel! Örvendezz, vigadj teljes szívből, Jeruzsálem leánya!”

Zofóniás könyve nem foglal el túl sok lapot a Bibliánkban, mégis része a nagy egésznek, azaz Isten kijelentésének és tervének. Megtalálható benne az evangélium, hisz Zofóniás munkássága rávilágított a romlottságra, a bűnökre, de erőteljesen hirdette a szabadulást és helyreállást, melyet Isten készített a nép számára. Ez a könyv nem sokkal azután íródott, miután véget ért az ószövetségi idők leggonoszabb királyának, Manassénak az uralkodása. Ez idő alatt a nép istenkáromló életet folytatott, megromlott a közerkölcs és sok ártatlan vér is tapadt az emberek kezéhez. Zofóniás szavai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy változás menjen végbe a nép életében és eljött egy új korszak, melyet ő hirdetett meg.

Hogy mit üzen számunkra ez az igeszakasz és főként ez a könyv? Mindig jó ezt a kérdést feltennünk mielőtt becsuknánk Bibliánkat egy igeszakasz olvasása után. Ha párhuzamot vonunk az akkori és a mostani élet között, akkor sok hasonlóságot fedezhetünk fel. Körülöttünk folyamatosan romlik a világ. Minél jobban eltávolodik egy társadalom a keresztyén értékektől, annál jobban romlik az erkölcs és egyre jobban lesz úrrá a bűn a közéletben. Ha csupán a környezetünkre nézünk, akkor ezt a romlást látjuk és ez a folyamatos romlás a gondolatvilágunkra is kihat, borúlátóvá, pesszimistává tesz. Legyen bármilyen előrehaladott a technika, jöjjenek jobbnál jobbnak tűnő újítások, a világ halad előre a romlásban a felszínen vagy a felszín alatt. (Ha nehéz ezt most elhinni, akkor gondoljunk arra, hogy az abortusz több emberi életet vesz el naponta, mint bármi eddig a világon) Isten ebből a romlásból ragad ki minket. Számunkra a jövő nem negatív töltetű, hisz Isten erős és megment. Ő megújít szeretetével és ujjongassál örül nekünk. A mindenség Ura örül nekünk és csodálattal néz ránk. A folyamatos romlás helyett vár minket a folyamatosan megújuló Ország, melynek már most a polgárai lehetünk. Ne a körülöttünk levő negatív hírek és gondolatok határozzák meg a lelki világunkat, hanem az az új identitás, amit Jézus Krisztusban kaptunk.

Budai Dániel

 Napi áhítat

Igehely: Róm 7:6–13; Kulcsige: Róm 7:6 „Most azonban, miután meghaltunk annak a számára, ami fogva tartott minket, megszabadultunk a törvénytől, úgyhogy a Lélek új rendjében szolgálunk, nem pedig a törvény betűjének régi rendjében.”

Ez a leghíresebb igeszakasz az ó és új ember, a lélek és a test harcával kapcsolatban. Nem könnyű követni Pál gondolatmenetét, amint leírja ezt a problémakört, ahogy próbálja beazonosítani a résztvevőit, majd megtalálni a megoldást. Kiemelt igeversünkben fogság és szabadság, törvény és Lélek, új és régi rend kerül elénk, aztán a következő igeversekben ezek kifejtése rokon értelmű kifejezésekkel.