2021. március 16., kedd

DÉLELŐTT | 
Sorrendcsere

Igehely: Mk 10:28-31; Kulcsige: Mk 10:31 „De sok elsőből lesz utolsó, és utolsóból első.”

A mindenkori tanítványok kérdését tette fel Péter: „Mi elhagytunk mindent, és követtünk téged, hát velünk mi lesz?” (Mt 19:27). Minden tanítvány vágya, hogy jutalomban részesüljön istenfélelméért: „Szeretem az Urat, mert meghallgatja könyörgésem szavát” (Zsolt 116:1). Isten teremtett minket ilyennek, hogy célért, elismerésért és jutalomért küzdjünk.

Isten országába nem lehetséges úgy bejutni, hogy még valamit megteszünk. A cselekedeteknek más szerepe van az Úr Jézus követésében. Jézus Krisztus a tőle jól ismert nyomatékos szófordulattal válaszolt: „Bizony mondom nektek”, aki Isten országáért teljes tehetségével küzd, jutalomban részesül. Azok, akik most utolsók, mert mindenről lemondtak Isten országáért, azon a napon elsők lesznek, mert mindent visszakapnak, és még annál is többet.

Mindent feladva, mindenről lemondva, teljes szívünkből, lelkünkből, elménkből és erőnkből követjük Őt? Ha igen, a legeslegnagyobb elismerésben fogunk részesülni: „Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, jöjj, és osztozz urad örömében!” (Mt 25:21)

Borzási Dávid

DÉLUTÁN | 

Imádság a megbocsátó Istenhez

Igehely: Zsolt 86:1–17; Kulcsige: Zsolt 86:5 „Mert te jó vagy, Uram, és megbocsátasz, nagyon szereted mindazokat, akik hozzád kiáltanak.”

A zsoltáros négy érvet sorol fel énekében Istennek, hogy könyörgését meghallgassa. Ez a négy érv a megtérő bűnös könyörgése, ugyanakkor Isten szolgájának érvelése is, aki szorult helyzetbe került, és Istenhez fordult segítségért.

Először a saját maga helyzetét állapítja meg: „mert nyomorult és szegény vagyok” (1.v.). Másodszor megvallja hűségét Isten iránt, Isten szolgájának tekinti magát: „mert én a te híved vagyok” (2.v.). Harmadszor elmondja, hogy imádsága őszinte, egyedül Istentől várhat segítséget, és máshoz nem is fordul segítségért: „mert hozzád kiáltok mindennap”. Negyedszer emlékezteti Istent jóindulatára és önmagáról adott kinyilatkoztatására: „Mert te jó vagy, Uram, és megbocsátasz, nagyon szereted mindazokat, akik hozzád kiáltanak” (5.v.). Az utolsó érve a legerősebb, amely egyben hivatkozás is az ószövetségi hitvallásra: „Az Úr, az Úr irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy! Megtartja irgalmát ezer nemzedéken át, megbocsátja a bűnt, hitszegést és vétket” (2Móz 34:6–7).

Imádkozzunk mi is a zsoltáros érvelésével!

Borzási Dávid

 Napi áhítat

Igehely: Róm 13:1–7; Kulcsige: Róm 13:1 „Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, Istentől rendeltetett.”

Néha elgondolkodom azon, hogy milyen lenne az életünk, ha őseink nem vándoroltak volna Európába, és nem telepedtek volna le a Kárpát-medencében? Nemrég találkoztam egy ujgur felmenőkkel rendelkező kazah fiatalemberrel. Örömében videoklipet készített a „távoli rokonnal” arról, hogy milyen hasonló kiejtésű szavaink vannak. Nem érdekes, hogy ezer év múlva is ezek a közös szavak fellelhetők?