2021. május 7., péntek

DÉLELŐTT | 
Közeledés egymáshoz

Igehely: Mal 3:22-24; Kulcsige: Mal 3:24 „Az atyák szívét a gyermekekhez téríti, a gyermekek szívét az atyákhoz, hogy pusztulással ne sújtsam a földet, amikor eljövök.”

Isten ígéretéről van szó az igében, amely a családtagok viszonyának rendezéséről szól. A bűn miatt nem egy esetben nagy szakadék tátong gyermek és szülő között. Istennek viszont van hatalma az elromlott kapcsolatokat helyrehozni. A kapcsolatok rendezésében fontos szerepe van a törvénynek, amit az Úr Mózesen keresztül adott, és a próféciáknak. Az Illés név Keresztelő János szolgálatára vonatkozik, benne látta Jézus Malakiás próféciáját beteljesedni. Keresztelő János viszont Jézus Krisztusban látta a próféciákat beteljesedni: „Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét!” (Jn 1:29)

Az egymás felé fordult szív azt a harmóniát és békességet jelenti, amely az emberek között valósul meg Jézus Krisztus áldozata által. A jó kapcsolat a családtagok között nem csupán a családtagok életét teszi szebbé és jobbá, hanem egyben annak a bizonyítéka is, hogy Isten nagy családjához is tartozunk: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek” (Mt 5:9).

Fekete Csaba

DÉLUTÁN | 

Csodálatos örökség a mennyben

Igehely: Ef 1:15–23; Kulcsige: Ef 1:18 „És világosítsa meg lelki szemeteket, hogy meglássátok, milyen reménységre hívott el titeket, milyen gazdag az ő örökségének dicsősége a szentek között.”

Pál apostol azért imádkozott, hogy az Efézusban lévő hívők meglássák: „milyen gazdag az ő örökségének dicsősége a szentek között” (Ef 1:18b). Milyen örökségre kell gondolni? A mennyországban mi lesz a legértékesebb a hívők számára? A Jelenések könyvében olvashatunk arany utcáról, üvegtengerről, gyöngykapuról, egy olyan létformáról, amikor semmilyen szomorúság nem lesz azok szívében, akik ott lesznek, mert „Isten letöröl a szemükről minden könnyet” (Jel 7:17). Mindezek mellett azonban a csodálatos örökség maga Isten lesz számunkra. Egyrészt meglátjuk Őt úgy, amint van: a maga valóságában, teljességében meg fogjuk ismerni Istent (1Jn 3:3). A mennyországban egy olyan közösség valósul meg a Megváltó és a megváltott lények között, amely soha nem fog megszűnni.

Isten munkáját, amit a múltban tett, vagy amit a jövőben fog tenni, csak azok tudják igazán értékelni, akiknek értelmét Isten a Lélek által megvilágosította. A megvilágosodott elme által lehet hitben járni, és engedelmeskedni Istennek. Az örökség bizonyossága kimondhatatlan örömöt eredményez a hívő ember életében (1Pt 1:8b-9).

Fekete Csaba

 Napi áhítat

Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”

Józsué és Káléb a hit emberei voltak. A próbákban megerősödött a hitük, mert bíztak Isten ígéretében. A nép miért hátrált meg? Valószínűleg azért, mert a láthatókra néztek és megijedtek. Mózesről azonban azt olvassuk: „Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Kánaánba, részben a nép számlájára írható: „Rám is megharagudott az Úr miattatok, és azt mondta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Láthatjuk, hogy a hit, a bizalom és a hűség mellett fontos az engedelmesség is.