2021. május 26., szerda

DÉLELŐTT | 
A bűn miatt megszomorodik

Igehely: Ef 4:25-32; Kulcsige: Ef 4:30 „És ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét, aki az ő pecsétje rajtatok a megváltás napjára.”

Ne tévesszük meg magunkat azzal, hogy ha mi képesek vagyunk megszomorítani Isten Szentlelkét, akkor mi vagyunk kedvezőbb pozícióban, és Ő a gyengébb. Mert az Ő szomorúsága csak annyit jelent számunkra, hogy eltávozik tőlünk, magunkra hagy. Ahhoz, hogy úgy éljünk, ahogy hitetlen környezetünk, ahogy az eszünk kiadja, vagy egyenesen a sátán sugallja, ahhoz nem kell a Szentlélek segítsége. Ügyeskedni, gonoszkodni, úgy intézni a dolgainkat, hogy mindig nekünk legyen jobb, akár a tisztesség feláldozása árán, - ehhez nem kell se törvény, se kegyelem, se a Lélek vezetése. Ezt az ember magától is tudja. Fiatal pásztor koromban fogalmaztuk meg a feleségemmel, hogy elkárhozni senkinek se segítünk. De ha valaki üdvözülni akar, annak igen.

A Szentlélek által Isten el akarja pecsételni a hívőket, vagyis véglegessé akarja tenni a hozzá tartozásukat. Méghozzá már itt a földön, és majd odaát az örökkévalóságban. Ha a Bibliában a felszólító módot találjuk, azt mindig komolyan kell vennünk. Mert nekünk kell levetkőzni a bűnünket, felhagyni a haraggal, a csalárdsággal, a hazugsággal. Az Igazság Lelke ilyenekkel nem vállal közösséget. Mert Ő a jóság, az irgalmasság, a megbocsátás Lelke. Ha ezt akarjuk, akkor segít.

Hegyi András

DÉLUTÁN | 

A Lélek törvénye alatt

Igehely: Róm 8:1–13; Kulcsige: Róm 8:2 „Mert az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől.”

A kárhoztató ítélet alóli felmentésünk csak Krisztus keresztáldozatáért lehetséges. Aztán a szabadítás lehetővé teszi, hogy Istennek tetsző életet éljünk. Vívódásaink is elárulják, hogy döntési helyzetbe kerültünk. Ilyenkor alapjában két lehetőség áll előttünk. Az első, hogy örvendező felbuzdulásunk után visszatérünk a régi és megítélt életmódunkhoz. A másik az, hogy elkezdünk Lélek szerint járni. A kettő nem vegyül, hanem harcban áll egymással.

Mert a test cselekedetei: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás, irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás, és ehhez hasonlók. (Gal 5:19-21) Akik így élnek, Isten előtt nem lehetnek kedvesek. Nem az ítélet napján, hanem már most se. De a Lélek természetéből fakad a szeretetünk, az örömünk, a békességünk, a türelmünk, az egymás felé való szívességünk, a jóságunk, a hűségünk, a szelídségünk, az önmegtartóztatásunk.

Pál apostol szava nagyon egyértelmű: akik nem öldöklik meg az óemberi testiességüket, azokban sosem terem meg a Lélek gyümölcse. Akik pedig az Úréi, azok egy náluk nagyobb erő, a Szentlélek ereje segítségével termik a jó gyümölcsöt.

Hegyi András

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 34:1-17 Kulcsige: 2Krón 34:3 „Uralkodása nyolcadik évében, már ifjúkorában elkezdte keresni ősatyjának, Dávidnak az Istenét. Tizenkettedik évében kezdte megtisztítani Júdát és Jeruzsálemet az áldozóhalmoktól, az Aséra-szobroktól, a faragott és öntött bálványoktól.”

Mekkora ajándék, ha egy ifjú nem csak az életet fedezi fel, hanem abban Isten kegyelmét és vezetését is. Az ifjúság egyik legpozitívabb jellemzője az elszántság. Amíg az idősebbek könnyebben belenyugszanak a változhatatlanba, megszokják a visszás állapotokat az egyházban, társadalomban egyaránt, addig az ifjúságnak van érzéke arra, hogy ne legyen olcsó megalkuvó, állhatatosan kitartson egy nemes cél érdekében.