2021. június 3., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A Fiú: Isten

Igehely: Róm 9:1-5; Kulcsige: Róm 9:5 „Akiké az ősatyák, és akik közül származik a Krisztus test szerint, aki Isten mindenek felett: áldott legyen mindörökké. Ámen.”

Az egyházban Krisztus istenségéről már a IV. századtól kezdve különféle eretnek tanítások terjedtek el. Ezek, úgy gondolom, nemcsak Pálnak, hanem sokunknak szomorúsága és szívfájdalma ma is.

„Ahhoz, hogy valaki keresztyén legyen, hinnie kell Jézus Istenségében” (Sproul). A Jn 1:1-3 arról tesz bizonyságot, hogy kezdetben Jézus, a testet öltött Ige Istennél volt, és Ő maga Isten volt. Az Újszövetségben említett tulajdonságai és címei is ezt igazolják. Van hatalma a bűnöket megbocsátani, amit csak Isten tehet (Lk 5:21). Feltámadása után Tamás Jézust Urának és Istenének nevezi (Jn 20:28). János evangéliumának „Én vagyok” kijelentései szintén Jézus istenségét támasztják alá. Pál azt mondja: Isten úgy látta jónak, hogy az Ő teljessége a Fiúban lakozzon (Kol 1:19). A zsidókhoz írt levél több ízben is említi, hogy Jézus nagyobb az angyaloknál: azok teremtett lények, ám Jézus Melkisédek rendje szerinti főpap. Napjainak nincs kezdete, életének pedig nincs vége (Zsid 7:3). Előtte meg fog hajolni majd minden térd (Fil 2:10.)

Borulj le te is előtte ma reggel, és imádd az örökké áldandó Istent!

Kiss Zoltán

DÉLUTÁN | 

Ne vesd meg a kicsiny kezdetet!

Igehely: Zak 4:6–10; Kulcsige: Zak 4:10 „Mert akik gúnyolódtak a kicsiny kezdet napján, azok is örülni fognak, ha meglátják Zerubbábel kezében a zárókövet.”

A teremtés rendjének egyik törvényszerűsége, hogy a földi életben minden nagy dolog kicsiben kezdődik. A fogságból hazatért zsidó nép Zorobábel vezetésével nekifogott a lerombolt salamoni templom újjáépítéséhez, aminek útjában óriási anyagi és politikai akadályok tornyosultak. A hegyként magasodó nehézségek leküzdésére az erőszak helyett Isten Lelkének segítségére volt szükségük. Így van ez lelki házunk építésénél is.

A templom alapkövének letétele rendkívüli örömünnep volt, de az épület méretének láttán hamar alábbhagyott a kezdeti lelkesedés. Voltak, akik megvetően gúnyolódtak a nép vállalkozásán. Zorobábel bátorítása ma is időszerű: Ne vesd meg a kicsiny kezdetet! Amilyen örömteljes volt az alapkőletétel, ugyanolyan lesz a díszes zárókő helyre kerülése, amit áldáskívánások fognak követni.

Alázattal emlékezem hívő életem kezdeti, bukdácsoló lépéseire. Szégyenkezve gondolok bukásaimra, azóta elkövetett bűneimre. De tudom, hogy aki elkezdte bennem a jó munkát, az be is fogja fejezni a Krisztus napjára (Fil 1:6). Tartsuk meg erősen mindvégig az elkezdett bizodalmat (Zsid 3:14)!

Kiss Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.