2021. július 15., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Az Úr irgalma még a Nap ragyogásán is túltesz

Igehely: Ézs 30:19-26; Kulcsige: Ézs 30:26 „Olyan lesz a sápadt hold fénye, mint az izzó nap fénye, az izzó nap fénye pedig hétszeres lesz, a nappali fény hétszerese azon a napon, amikor az Úr bekötözi népe sérülését, és meggyógyítja a rajta ejtett sebet.”

Boldog Isten népének az a maradéka, akik az Úrban bíznak, és nem a híres és sokat ígérő emberekben, országokban! Még magukban sem reménykednek. Ők nem fognak nélkülözni, sírni, szomorkodni, szorongani, veszélyben forogni többé. Bizonyosan könyörül az Úr rajtuk; mihelyt meghallja kiáltásuk hangját, felel nekik.

Bár ínséget és nyomorúságot tapasztalnak még egy ideig, de Isten felemeli tanítóikat. Hangjuk határozottan fog csengeni fülükben: Ez az út, ezen járjatok! Az Istenbe vetett hitnek, az iránta való hűségnek útjáról ne térjetek le semmilyen irányba! Akkor megutáljátok a bálványokat. Ki innen! – mondjátok nekik. El-, és kidobjátok azokat.

Az Úr pedig esőt ad a magra, és nyájaik széles legelőn legelnek. Még az állatok is részesednek a bőség áldásából. A magas hegyek és kiemelkedő halmok csatornái, patakjaik vízzel lesznek tele a nagy öldöklés és a földrengető toronyomlások napján.

A Hold fényereje utoléri a Napét. Az utóbbié pedig teljesre fokozódik. Mindez azon a napon történik, amikor az Úr bekötözi népe maradékának sebeit, és a sérültek sebhelyét meggyógyítja.

Mi kiben bízunk válságos időkben? Mit várunk a jövőtől?

Vass Gergely

DÉLUTÁN | 

Gyülekezeti szolgálók megbecsülése

Igehely: Róm 16:1–4; Kulcsige: Róm 16:2 „Fogadjátok be őt az Úrban a szentekhez illően, és álljatok mellé minden olyan ügyben, amelyben szüksége van rátok, mert ő is sokaknak lett pártfogója, nekem magamnak is.”

A Rómába küldött levél utolsó fejezete arról nevezetes, hogy benne Pál apostol név szerint megemlít 29 lelki munkatársat, akik közül 9 nő. A társadalmi ranglétra különböző fokán állnak, más és más foglalkozással tartják fenn magukat és családjukat, de Krisztus egyesíti és használja őket.

Elsőként Fébét említi, aki nénje többeknek Krisztus nagy családjában. Valószínűleg ő vitte el a levelet Korinthusból a címzetteknek. Ajánlja, bemutatja, bizonyít mellette, dicséri. A testvérekre bízza a kenkhreai gyülekezet diakonisszáját, aki sokaknak segítségére volt, köztük Pálnak is. Arra tanácsolja a római gyülekezetet, hogy fogadják kedvezően az Úrban, ahogy az a szentekhez illik. Emellett kéri, hogy álljanak mellé, bocsássák rendelkezésére azt, amiben rájuk szorul, támogassák őt!

Egy jól ismert házaspárt is említ, akik egymás munkatársai Krisztusban. De Pál apostolé is. Priszcilla a feleség, Akvila a férj. Ők életüket kockáztatták Pál apostolért, akiknek ráadásul a nemzetek minden gyülekezete köszönetet mond. Ajánlja a római testvéreknek, hogy lássák szívesen, köszöntsék őket, tisztelegjenek előttük!

A mi felelősségünk is a gyülekezeti szolgálók megbecsülése. Hogy állunk ezzel?

Vass Gergely

 Napi áhítat

Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”

Józsué és Káléb a hit emberei voltak. A próbákban megerősödött a hitük, mert bíztak Isten ígéretében. A nép miért hátrált meg? Valószínűleg azért, mert a láthatókra néztek és megijedtek. Mózesről azonban azt olvassuk: „Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Kánaánba, részben a nép számlájára írható: „Rám is megharagudott az Úr miattatok, és azt mondta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Láthatjuk, hogy a hit, a bizalom és a hűség mellett fontos az engedelmesség is.