Igehely: Mk 4:13-20; Kulcsige: Mk 4:20 „A jó földbe vetett mag: azok, akik hallgatják az igét, befogadják, és az egyik harmincannyi, a másik hatvanannyi, némelyik pedig százannyi termést hoz.”
Mindannyiunk feladata az ige meghallása (Mk 4:2, 9), majd következik az üzenet megértése (4:13).
Szívünk minőségétől függ az ige hatása bennünk. Szomorú látni, hogy vannak személyek, akik elzárkóznak Isten igéje elől, valami miatt megkeményedtek. Az útfél típusú lelkek annyira elfoglaltak, hogy nincs naponta még 15 percük sem, hogy Isten akaratával törődjenek. Ha mégis meghallják az igét, a gonosz gyorsan elfelejteti azt velük. A sziklás talaj elég ahhoz, hogy befogadja a magot, de arra nem elég, hogy táplálva megtartsa. Sziklás talaj az a szív, amely érez ugyan és lelkesedik is Istenért, de a lelkesedés mögött ott van a szív kemény sziklája, amely a gyökéreresztést gátolja. Csak addig szereti az igét, amíg terveivel megegyezik, de nem bírja a próbatételeket. A harmadik típusú talaj esetében a mag együtt növekszik a tövisekkel. Az ige három tövist említ: e világ gondja, a gazdagság csábítása, vagy egyéb dolgok megkívánása. Itt már küzdelem van, de nincs eredmény.
Bátorító számunkra, hogy nemcsak vetés van, hanem lesz aratás is. Jóllehet sok mag kárba vész, de az aratás ideje el fog jönni, és az ige nem marad gyümölcstelen!
Nagy István
Maradjunk meg Isten kegyelmében
Igehely: ApCsel 13:38–43; Kulcsige: ApCsel 13:43 „Miután szétoszlott a gyülekezet, sokan követték a zsidók és az istenfélő prozeliták közül Pált és Barnabást, akik szóltak hozzájuk, és biztatták őket, hogy maradjanak meg Isten kegyelmében.”
Igénk részlet abból a prédikációból, amit Pál apostol mondott a zsidóknak, a pizidai Antiókhiában, a zsinagógában. A 26-ik versben így szólítja meg őket: „Atyámfiai, férfiak, Ábrahám nemzetségének fiai, és a hozzátok csatlakozott istenfélők! Ennek az üdvösségnek az igéje nekünk küldetett el.” Igehirdetése evangelizálás, Isten kegyelmének hirdetése, valamint figyelmeztetés, hogy akik hittek az igének, maradjanak meg ebben a kegyelemben.
Sajnos, sok igehallgatónál a mag köves vagy tövises talajba esett. Egy héttel később majdnem az egész város összegyűlt, hogy hallgassa az Úr igéjét. Amikor a zsidók ezt meglátták, elteltek irigységgel, és káromolva ellene mondtak Pál beszédének. Ahelyett, hogy örültek volna a kegyelem terjedésének, megbotránkoztak, felháborodtak, megharagudtak, és ezzel a kegyelem Istenét bántották meg.
Mi jellemzi azt az embert, aki megmarad az Isten kegyelmében? Alázatban marad, mert tudja, hogy élete csak kegyelem. Hálás Istennek, és örül, ha más életében látja Isten kegyelmének a munkáját. Ez jellemez téged?
Nagy István
