2021. január 15., péntek

DÉLELŐTT | 
Orvos a betegnek

Igehely: Mk 2:13-17; Kulcsige: Mk 2:17 „Amikor Jézus ezt meghallotta, így szólt hozzájuk: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.”

Lévi szerette a pénzt. Hivatalában azon fáradozott – akár törvénytelenül is –, hogy minél több pénze legyen. Ezért őt és vámszedő társait senki nem szerette. De Jézus meglátta őt, és így szólt hozzá: „Kövess engem!” Jó állása, gazdagsága, családja, de még barátai sem tarthatták őt vissza attól, hogy Jézus hívásának engedelmeskedjen. Mielőtt azonban mindent otthagyott volna, házában nagy vendégséget készített. Jézus és tanítványai mellett sokan részt vettek még, köztük bűnösök és vámszedők is, akik szívesen hallgatták Jézust. A farizeusok és írástudók azonban a tanítványok szemére vetették, hogy Mesterük együtt eszik bűnösökkel és vámszedőkkel. A tanítványok helyett a Mester válaszolt: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek: nem azért jöttem hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.” Lukács hozzáteszi: „megtérésre” (Lk 5:32).

Mátét valóban meggyógyította az áldott Orvos a bűn betegségéből. Hű követője lett Mesterének. Ő nem tett úgy, mint Péter és János, akik amikor csalódtak, visszatértek hálóikhoz. Ő soha nem tért vissza a vámszedő asztalhoz.

Mi hű követői vagyunk Mesterünknek?

Gergely Pál

DÉLUTÁN | 

Az Úréi vagyunk

Igehely: 1Kor 6:18–20; Kulcsige: 1Kor 6:19 „Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok?”

Pál apostol idejében Korinthus a világ legerkölcstelenebb városa volt. Ezrek látogatták az ott található Aphrodité, szerelemistennő templomát, és szexuális kapcsolatot létesítettek az abban szolgáló papnőkkel. Ezt a korinthusiak nem tekintették bűnnek. Jelszavuk ez volt: „úgy élj, mint Korinthusban!” Ilyen embereknek hozta Isten szolgája a tiszta evangéliumot. Az olvasott igékben az apostol azt hangsúlyozta, hogy a korinthusiak nem a magukéi. Ez a kijelentés időszerű ma is. Milyen alapon élték erkölcstelen életüket a korinthusiak? Az 1Kor 6:12/a-ban található jelszó – „mindent szabad nekem” – alapján. A Krisztus által hozott szabadságban nincs benne, hogy a megszabadított ismét megkötözze magát a bűnnel.

A másik hivatkozásuk az 1Kor 6:13/a-ban van: „Az eledel a gyomorért van, a gyomor meg az eledelért.” A szexualitást ők úgy tekintették, mint egy kielégítésre váró testi vágyat, és nem úgy, mint Isten ajándékát, amely a házasságon belül öröm és áldás, de azon kívül romboló tényező.

Isten képére és hasonlatosságára teremtettünk, megváltatásunk által beépülhettünk Krisztus testébe, a gyülekezetbe. Így testünk a Szentlélek tiszta és szent temploma, ezért nem vagyunk a magunkéi.

Gergely Pál

 Napi áhítat

Igehely: Jób 23:1–17; Kulcsige: Jób 23:13 „Mert ő ugyanaz marad. Ki változtathatná meg? Véghezviszi, amit lelke kíván.”

A Biblián keresztül megláthatjuk, hogy még a hithősök élete sem volt tökéletes. Bár tudjuk róluk, hogy szoros kapcsolatban éltek az élő Istennel, mégis kerültek olyan élethelyzetbe, vagy jutottak el olyan pontra, ahol panaszra nyílt a szájuk, vagy csupán megkérdőjelezték az Isten szeretetét, jóságát. Talán Jób életét tanulmányozva elismerhetjük: neki igazán volt oka a panaszkodásra. Ez lenne Isten terve? Így jár az, aki benne hisz? Hol a szeretet, hol a védelem? A keresztyén ember is kerülhet ilyen élethelyzetbe, ahol hasonló gondolatok, kérdések fogalmazódnak meg a szívében.